Tegnap meglátogattam egy kedves kis unokánkat, Kovács Ottó és Annamária aranyos gyerekét, Székelyudvarhely mellett, Lokodon!! Jó látni, hogy az élet itt is - ott is szépen felfakad, mosolygós kisfiú, kislány vonásai vannak!! 

Isten áldása legyen az aranyos kisbabán és az ő drága szülein!! Imádkozom, hogy a fiatalok merjenek családot alapítani, merjenek az élet mellett dönteni, Istennek társai lenni az élet továbbadásában!! 

Szeretettel, 

Csaba t. 

Gyermekeim soha nem ünneplik meg azt a napot mikor szüleik elváltak, mikor a családjuk szétesett! Ők azt a napot ünnepelnék meg kitörő örömmel, melyen a szüleik kibékülnének, és ők az árvaházból hazaköltözhetnének a családi otthonba! Az 500 évvel ezelőtti események, szívemben épp olyan szomorúságot okoznak, mind Trianon! Számomra a megosztottság fájdalmas, és bármennyit is olvasok az 500 évvel ezelőtti csatározásokról, sehol nem látom az élő Isten kezét, mindenütt csak emberi számítgatásokat, önzést látok! Mondjuk ki bűnbánó őszinteséggel, hogy mindkét oldalról sok hibát követtek el eleink, és mi lépjünk a kiengesztelődés útjára! 

Hosszú évek óta elöljáróink biztatására tartjuk az Ökumenikus Imanapokat, de úgy látszik, hogy a lassan teljesen kiürülő templomaik láttán sem tudnak a legfőbb elöljárók bűnbánatot tartva, egymással kiengesztelődni! Krisztus szeretete sürget mindannyiunkat, mert az emberek előtt lassan hiteltelenné válik a sok tárgyalás konkrét döntések nélkül!  

Imádkozom, hogy Jézus Krisztus akarata szerint valóban egy pásztor legyen és egy nyáj!!

Szeretettel,

Csaba t. 

"Megboldogult nagyapám annak idején azt mondta, hogy ha egy százkilós disznyót az ember levág, abból nem lesz száz kiló kolbász. Tíz lefutásból nem lehet tíz gólt rúgni.

A kudarcot nem úgy kell megélni, mint valami szörnyűséget, hanem mint az élet velejáróját. Miért ne lenne sáros a cipő, ha úton járok? Ugyanígy ha az ember bármit fölvállal, nemcsak sikerélmény éri, nemcsak pozitív dolgok. Ez vele jár."

Böjte Csaba

Székelyvarsagón most nagy hó és hideg van a hegyek között, éppen ezért jó, ilyen szép mosolygós, hidegtől kicsípett arcú gyerekeket látni, tőlük ilyen kedves levelet kapni, melyet örömmel meg osztok! Isten áldása legyen a hidegtől, munkától nem félő gyermekeken, felnőtteken!

Szeretettel,

Csaba t. 

Kedves Csaba testvér!

Szeretettel köszöntjük a 2017- es évben, kívánva egy áldott, békés Új Évet és tudatjuk, hogy szerencsésen elkezdtük mi is ezt az évet egészségben, szeretetben 22 gyerekkel. 

Szeretettel várjuk és imádkozunk Önért, 

Melánia és a gyerekek Varságról.

Ma ebéd után figyeltem ezt a kislányt ahogy a számtan feladatát végezte…hát mire is valók az ujjacskáink ?????? A számtan füzete nagyon rendes volt és miután kiszámolta az ujjain a feleletet gyorsan , nagy buzgalommal le is írta……

dr k.e.

Minden gyermek épít hóembert! Pillanatok alatt kitűnik, hogy melyik gyerek mennyire igényes, a hidegben meggémberedő újaival egyáltalán befejezi a munkáját?!

Isten drága ajándéka a szépérzék! Kiben mennyi van? Tudatosan törekedjünk önmagunkban, a ránk bízott gyermekekben kiművelni az igényes szépérzéket! Igyekezzünk környezetünket szépé tenni! Akarjam, hogy még egy általunk épített hóember is szép, takaros, befejezett legyen!! 

Csaba t.

A kereszt a végtelen szeretet szimbóluma , mert  Krisztust  nem a szegek  tartották fenn a kereszten , hanem az irántunk való végtelen szeretete és a  hűsége. 

Csaba testvér 

Azoknak, akik reménytelennek látnak mindent a Trianon utáni keserves világban:

"Nemrég egy roma származású férfi keresett meg Fogaras mellől, koldult, segítséget kért. Kezet fogtunk, és mivel furcsán állt a keze, rákérdeztem, mi történt vele. „Körfűrész levágta, de én addig kiabáltam, míg visszavarrták.” Kérdőn, kerek szemmel néztem rá, és ő elkezdett beszélni: „Óvatlan voltam, és a forgó acél a csukló fölött elkapta a karomat, egy pillanat műve volt, a kezem leesett, de én felvettem a fűrészporból és lepalltam róla a faforgácsot, majd kiabálva orvoshoz szaladtam, kértem, hogy varrják vissza. Az orvos a faluban nem tudott segíteni, de én sírva kértem újból és újból. Végül azt tanácsolta, hogy Marosvásárhelyen próbáljak szerencsét. Egy zacskóba jeget tettek a kezemre, és elvittek a kórházba. Az út hosszú volt, nem akartak fogadni, se pénzem, se betegbiztosításom nem volt, de sírtam, könyörögtem, hangosan kiabáltam, és végül visszavarrták a kezemet. Most már tudok fogni is vele.”

Néztem az egyszerű embert, hatalmas hitével maga vitte el levágott kezét a háromszáz kilométerre lévő kórházba! Bátran, a természet törvényeivel, a gyáva, kishitű józan ésszel és a bürokrácia labirintusával szembement egymagában, és megmentette a levágott kezét. Saját kezemre néztem! Vajon én felvettem volna a magam kezét a porból? Vajon én az orvosi józan ész érvei hallatán belenyugodtam volna a veszteségbe, vagy nekiindultam volna az egy százalék esélynek sírva, zokogva? Hiszek-e ennyire az orvosi tudásban, az emberi jóságban, a természet gyógyító erejében, a nehézségeken győzedelmeskedő emberben, mint ez a koldus? Szó nélkül néztem az embert, és csodálattal újból megfogtam a kezét, de most már nem mint adakozó, hanem mint egy koldus, ki a hitben, reményben, élni akarásban gazdagabb testvérétől tanulni akar."

Böjte Csaba

A szeretet olyan mint a gyógyszer, nem jutalom.Nem annak kell adni aki megérdemli, hanem annak akinek szüksége van rá.

Csaba testvér .

Éreztem , hogy talán angyalnak nem vagyok való, de szánhúzó rénszarvas lehetnék! 

Csaba testvér.