Rendkívül értékes interjút adott Böjte Csaba testvér újév alkalmából az M5 kulturális csatornának: a ferences szerzetesnek a beszélgetés során többször elakadt a hangja, amikor egy-egy megható történetet elevenített fel.
A hosszú beszélgetésből – amely a cikk alján teljes hosszában megtekinthető – két rövid történetet emelnénk ki:
“Nem csak a szülőföldünkben, a környezetünkben kell gyönyörködnünk, hanem egymásban is. Ha egy férfi tud az ő feleségében gyönyörködni, akkor az megszépül.
Múltkor jött egy férfi és azt mondta: Csaba atya, te olyan szépen beszélsz a házasságról, de meglátnám miket mondanál, hogy ha az én feleségem férje lennél egy hónapig. Ott állt mellette a felesége, én meg így feleltem neki: Az a baj, hogy a te asszonyod nincsen “karbantartva.” Nézett rám hogy értem ezt. “Én cölibátusban élek, de laikusként azt csinálnám, hogy vennék egy csokor virágot, hazavinném és odaadnám, deréktájban átölelve karban tartanám egy darabig, megpuszilgatnám. Hidd el, hogy az a vacsora finomabb lenne!
Felesége úgy bólogatott mellette, hogy szinte kiakadt a nyaka!
Tudok-e gyönyörködni a szeretteimben, vagy a gyermekeimben?
Nyáron az egyik lányunk meghívott egy lakodalomba, örömmel mentem, mert ez az én “mesterségem”, hogy eskessek, nagyon szeretek is. Na de amikor megérkeztem a református templomba – merthogy a lány református – akkor látom, hogy a tiszteletes egyik lábáról áll a másikra, azt se tudja, hogyan mondja el amit akar. Kérdeztem tőle, hogy mi a gond, mondta, hogy “az az igazság, hogy nem te fogsz esketni…”
És megértettem, hogy engem örömapának hívtak ide!
Kimentem a templom elé, ott irult-pirult az én “nagylányom”, akit három éves korától neveltünk, most már 4-5 éve dolgozik. Belém karolt és besétáltunk a templomba, ott állt az oltárnál egy nyegle legényke, kérdeztem, hogy ismeri-e: mondta, hogy “na de pap bácsi, ő az én vőlegényem!”. Kezébe raktam a “lányom” kezét, megpuszilták egymást, én meg leültem a helyemre, mint egy jól nevelt örömapa, és elkezdtem bőgni, mint egy hülye kölyök.
Olyan jó volt gyönyörködni ebbe a nagylányban, hogy milyen szépen megnőtt, hogy elindult, sínen van és halad.”