Bethlen Gábor szelleme, kora elevenedett meg november 15-én a nagy fejedelem hajdani szülőházában, a marosillyei Veres bástyában. A szobát, melyben 426 évvel ezelőtt meglátta a napvilágot, reneszánsz dallamok, Bethlen emlékét idéző gondolatok töltötték be. A dévai Szent Ferenc Alapítvány munkatársai, diákjai igazi születésnapot rendeztek a fejedelemnek.

Olyat, amelyen talán maga az ünnepelt is szívesen részt vett volna.
A felújított Veres bástyában reneszánsz dalokkal köszöntötték a fejedelmet.

Az ünnepség előestéjén történelmi vetélkedőn idézték fel a szent Ferenc alapítvány diákjai Bethlen Gábor korát, majd 15-en délután a marosillyei szülőházban verssel, dallal, a fejedelem üstökösszerű életpályájának ismertetésével hajtottak fejet szelleme előtt.

Ha különleges hangsúllyal mondjuk a fejedelem szót, akkor minden erdélyi Bethlen Gáborra gondol. A maga korában bálványozás és gyűlölet kereszttüzében állott, ám ma már vitathatatlanul nevéhez fűződik az erdélyi  fejedelemség felvirágoztatása és európai rangra emelése - fogalmazott emlékezésében Párdy Klára tanárnő. Bethlen Gábor uralkodóként meglepően korszerű volt, központosított államszervezet kiépítésére és a fejedelemségen belüli béke megteremtésére törekedett, támogatta az ipar és kereskedelem fejlesztését, az iskolák és tudomány színvonalának emelését. Életműve a Mátyás királyé után a legnagyobb és legtragikusabb, kegyetlen figyelmeztetés önmegvalósításunk korlátaira és örök biztatás a makacs továbbküzdésre. Sorsa végleteiben is a legnagyobb magyar sorsok egyike - fogalmazott Párdy Klára.

A történelmi megemlékezés, valamint a diákok zenés-irodalmi műsorát követően felcsendültek a reneszánsz dallamok és végül fáklyafénynél elköltött gulyás-vacsorával zárult az ünnepség. Aki ott volt, méltán érezhette úgy, hogy személyes ismeretséget kötött a nagy fejedelemmel, hiszen szellemisége ápolóinak köszönhetően betekintést nyert Bethlen Gábor korába, megismerhette életpályáját, belső vívódásait és csodálatos szellemi hagyatékát.

Gáspár-Barra RékaVarga Csaba