Nemzet Kenyere - sütés és ünnepi kenyérszegés

Pécs | Korinek László professzor fejéből pattant ki a gondolat: a sok-sok árvának fedelet nyújtó dévai Szent Ferenc Alapítványt a „ Nemzet Kenyerével” kéne megsegíteni. Hat tonna liszt gyűlt össze.

Minden pillanatában megható esemény színhelye volt a városháza. Böjte Csaba ferences szerzetest fogadta

Páva Zsolt polgármester, aki azért érkezett, hogy megköszönje a város adományát.

Vagyis azt a hat tonna lisztet, ami a „Nemzet Kenyere” akció segítségével a dévai szeretetotthon árváinak gyűlt össze, dr. Korinek László kezdeményezésére.

Tegyük hozzá, a lisztből jutott a Pécsi Jótékony Nőegyletnek is, sőt amint azt a pécsi professzor leszögezte, jövőre nemcsak Déva, Pécs, hanem egy másik, határon kívüli, magyarlakta terület rászorulói is kapnak belőle.

Hiszen az adományozó kedv minden várakozást felülmúlt, Rimaszombattól Zentáig akadt adakozó, és így sokfelé lehet majd sütni a „nemzeti cipókat”.

Nemzet Kenyere - sütés és ünnepi kenyérszegés

Böjte Csaba köszönetében hasonlóképpen fogalmazott, amikor hangsúlyozta: nem is hinnénk, hogy mennyi jó ember él körülöttünk. Hiszen általuk működik a gyermekek otthona, amely az elmúlt húsz évben több ezer emberpalántát karolt fel, segített, ezért aztán immáron sok főiskolát, egyetemet végzett fiatalra lehetnek büszkék. A román állam ugyan kiépítette a maga országos gyermekmentő hálózatát, de a dévai alapítvány a magyar gyerekeket fogadja be a szülők, a lakosság és a tanárik kérésére, akikből felnőve minél jobb kedvű, életerős és vidám generációt szeretnének kovácsolni.

Ezért aztán ha a támogatók sokasodnak, közös lesz a vetés és közös örömöt ad az aratás is. Kérdésünkre, hogy miért nem lépnek át a határokon – hiszen volna rá mód –, Böjte Csaba csak annyit mondott: „A magyarországi próbafúrásokat már elkezdtük”.

„ Ne legyen olyan gyerek, aki sír, kesereg, bánatos” – mondta a szerzetes

DN: – Vajon Böjte Csabának akadnak-e pécsi jóemberei?

Böjte Csaba: – Sokan járnak le hozzánk a városukból önkéntesként, hála Istennek oly annyira élő Pécs és Erdély között a kapcsolat, hogy lehetetlen felsorolni a neveket. Kiemelném közülük Várnagy Judit fogorvost, aki rendszeresen lejár hozzánk, hogy ápolja gyermekeink fogait, vagy dr. Mangel László doktor kedves feleségét, Márta asszonyt, aki pedagógusként továbbképzéseket tart dévai kollégáinknak.

– Hány gyerek patrónusa ön?

– Egyetlen árvát sem hagyhatok magára, és sajnos még mindig nagyon sokan vannak.

– A lisztadomány minden bizonnyal jól jött.

– Óriási ajándék, mivel mi Erdélyben mindent kenyérrel eszünk, a csemetéink pedig olykor még a tésztát is. Így aztán ha van kenyér, akkor minden van. Köszönöm az ötletet és a kivitelezést, így aztán nincs más dolgom, mint ezt a lisztet átváltsam magyar szóra, kacagásra.

– Milyen ötlet nyomán született a dévai gyermekotthon?

– Amikor idestova húsz éve a dévai árvaház alapjait leraktuk, eleinte még csak arról volt szó, hogy néhány hétre táborozni hívunk húszfőnyi utcagyereket, akik a búcsúzáskor nemcsak azt mondták, hogy „ pá” , hanem rákérdeztek, nem lehetne egy évig, vagy akár hosszabb ideig is eltartó ez a nagyszerű „ táborozás” .

– Gondolom, azonnal felmerült a kérdés, vajon hogyan és miből?

– Hát ez az. A választ a szeretet, a kezdeményezésről halló, segítőkész környezet adta meg, s lám ma közel két és félezer gyerek él ebben a megatáborban, annak hatvanöt helyiségben. Az alapítvány jóvoltából nem csak ennivaló jut számukra, hanem okosodhatnak, megtanulhatják mindazt, amit a felnőtté válásuk megkövetel.

– Úgy hallottam, hogy gyermekeikkel magukra maradt anyákat is segítik.

– Próbálkozunk sokféle módon, így a gyermekeiket elhagyó szülőket, anyákat, apákat is szeretnénk megszólítani, hátha segítségünkkel magukra találnak, változtatják életmódjukat. Ugyanis ha valahol sok a baleset, nem elég csupán a baleseti sebészetek számát növelni, a hiányzó KRESZ-táblák felállításával is lehet némi eredményt elérni.

– Mi a Böjte-szisztéma lényege?

– Ne legyen olyan gyerek aki sír, kesereg, bánatos. A statisztikák a születésszámot rögzítik, de azt nem lehet semmiféle mutatóval megmérni, hogy az iskolapadból kikerült ifjúságban mennyi jóság és szeretet lakozik...