A pünkösdi búcsú Csíksomlyón nekem abból áll, hogy kora reggeltől kint ülök a gyóntató székben és hallgatom az emberek panaszát, szentgyónását! Jó volt idén a csodálatos napsütésben látni ahogyan hosszú tömött sorokban jönnek az emberek, és alázattal, saját múltukkal őszintén szembenézve keresik a megoldásokat életük gondjaira!!
Egyetlen ilyen vigasztalással, feloldozással eltelt napért érdemes már elvégezni a hat év teológiát és vállalkozni a papságra! Csodálatos dolog hosszú órákon keresztül hallgatni, ahogyan az emberek bánkódva, magukat vádolva Isten szeretetében kapaszkodva újrakezdenek! Sokfelé gyóntatok, de úgy érzem, hogy itt, Csíksomlyón a Mária lábánál könnyebb az embereknek szembenézni sokszor hosszú évtizedek bűneivel, hibáival! Ha minden papi tevékenységközül egyetlen dolgot választhatnák, akkor egészen biztosan az elesett emberek vigasztalását, talpra állítását, a gyóntatást választanám!
Szeretettel, Csaba t.
