Hogyan szeret bennünket az Isten??

: Rőviden; 2015. május 29.; Találatok: 1601

Hogyan szeret bennünket az Isten??

2015. május 29. – Péntek

A mai evangélium talán egyik legvitatottabb és legkönnyebben félreérthető szentírási rész. Jézus megátkozza a terméketlen fügefát és kiűzi a kereskedőket a templomból. Isten a végtelen szeretet, de akkor, hogy is van ez?

MIkor Déván beindult a gyermekvédelmi otthonunk, egy idő után komoly vita alakult ki köztem és a nevelők között! A főkérdés az volt, hogy ki mit ért a szeretet alatt! Többen azt mondták, hogy a sok nehézségen átment gyereket meg kell érteni, el kell fogadni olyannak amilyen és ha nem teljesít az iskolában az nem olyan nagy baj! Én meg azt mondtam, hogy a gyerekeket én úgy szeretem, mint egy jó edző, szeretnék kemény munkával belőlük bajnokokat nevelni!! Tudtam, hogy nem tudok más világot teremteni, a mostani világban való boldogulásra kell felkészítenem a rám bízott gyermekeket! Ki kérdezi egy gyárba jelentkező fiatalt, hogy milyen traumákon mentél kereszttől? Vagy dolgozik, teljesít, vagy elküldik. Ige, azt szeretném, hogy a gyermekeink eredményeket érjenek el, és boldoguljanak, megállják a helyüket akár a jég hátán is! Ahogy a gyógytornász, nem hiszi el, hogy a beteg nem tud járni, hanem kemény tornával talpra állítja a sérült embert, ugyanúgy az Isten sem akarja, hogy e szép világ lustaság, a kapzsiság, a tunyaság bűnében tehetetlenül szétrohadjon!!

Az erdőben húsz őzike születik, ebből 2-3 felnő, a többit megeszik a farkasok. Az az őzike amelyik a létért nem tud küzdeni, az tápláléka lesz a farkasoknak. Az Isten egyetlen éjszaka alatt az összes farkast levadászhatná de nem teszi, mert ha megtette volna akkor az őzikék már rég kihaltak volna. Világunk motorja a létért való küzdelem. Az a szülő aki gyermekét egy szépen kipárnázott, hatalmas képernyőkkel teleaggatott szobában tartja ahol az egyik csapon jön a kakaó, a másikon az üdítő és futószalagon a különféle nyalánkságok, az a gyerekéből nem egy egészséges felnőttet, hanem egy holdkóros, potrohos szörnyeteget fog nevelni. Igenis, a gyereknek szüksége van arra, hogy iskolába járjon, hol a tanárok szembesítik a saját munkájának erőfeszítésének az eredményeivel, az értékekkel, hibákkal. A gyereknek szüksége van, hogy focimeccsen szaladjon, gondolkodjon, s ha ezt nem teszi meg akkor nagyon sok gólt fognak rúgni a csapatának. A szülő nem válthatja meg pénzzel a tanulástól az orvosi egyetemre járó gyermekét, mert az erőfeszítés, a becsületes munka formál, a zöldfülű gyerekből érett, felelősségtudattal rendelkező orvos professzort, akinek kezébe a betegek bátran helyezhetik életüket. S ez azt is jelenti, hogy egy jó iskolában lesznek diákok akik megbuknak, akiket kicsapnak, akiknek a tanárok úgymond szomorúságot, fájdalmat okoznak.

A létért küzdeni kell, ezért a terméketlen fügefának nincs maradása Krisztus előtt, és ezért tisztítsa meg a templomot az oda nem való kupecektől! Jézus nem finomkodik, nagyon nyíltan beszél: "Én vagyok az igazi szőlőtő, és Atyám a szőlőműves. Minden szőlővesszőt, amely nem hoz gyümölcsöt bennem, lemetsz rólam, azt pedig, amely gyümölcsöt hoz, megtisztítja, hogy még többet teremjen." Jn 15. Krisztus nem akarja a bűnös pusztulást: „hányszor próbáltalak összegyűjteni benneteket, mint kotlós a csibéit, de hát nem akarjátok" Jézus sírva leborul a bűnös Jeruzsálem előtt, de nincs irgalom, mert a bűn zsoldja maga a halál!! Ő azt szeretné, hogy tisztán, szépen, szeretetben, jótestvérekként építsük fel a szeretet, a jóság, a bölcsesség, a szépség országát itt a földön, s ne tegyük a magunk és egymás életét pokollá!!

Isten a szentírás szerint saját népének sem kegyelmez, a próféták világosan megmondják, hogy nem az ellenség harci szekere, hanem a törvények útjáról letérő ember által elkövetett bűnök hozzák fejükre a pusztulást! A történelem során saját egyházának sem kegyelmez az Isten, ha az túl erőst összefonódik a hatalmaskódó, elnyomó gazdagokkal, akkor pusztulnia kell! Ne tápláljunk valami naiv, gyermeteg képet az Istenről. Végtelenül irgalmas, szeret bennünket, utat mutat, de tudnunk kell, hogy a szeretet, a jóság útján kívül nincs másik út mely az életre vezetne, szabad akaratunk van és a saját bűneinktől csak mi tudjuk megvédeni magunkat!

Szeretettel, Csaba t.

-----------------------------------------------------

Miután Jézus a tömeg örömujjongása közben bevonult Jeruzsálembe, fölment a templomba. Ott körülnézett, és mindent szemügyre vett. Mivel már

esteledett, a tizenkét apostollal együtt kiment Betániába. Amikor másnap
eljöttek Betániából, Jézus megéhezett. Messziről látott egy zöldellő
fügefát. Elindult feléje, hátha talál rajta valami gyümölcsöt. De amikor
odaért, csak leveleket talált rajta, mert még nem érkezett el a fügeérés
ideje. Ekkor így szólt: „Senki se egyék rólad gyümölcsöt soha többé!”
Tanítványai is hallották ezt.
Nemsokára Jeruzsálembe érkeztek. Jézus bement a templomba, és kezdte kiűzni azokat, akik a templomban adtak-vettek. A pénzváltók asztalait és a galambárusok székeit felforgatta, és senkinek sem engedte meg, hogy bármit is keresztülvigyen a templom területén. Azután megmagyarázta: „Hát nem azt tanítja az Írás: „Az én házamat minden nép az imádság házának nevezi majd?” Ti pedig rablók barlangjává tettétek.” Amikor a főpapok és az
írástudók értesültek erről, azon tanakodtak, miképpen okozzák vesztét.
Féltek ugyanis tőle, mert az egész nép lelkesedett tanításáért. Amikor
beesteledett, Jézus tanítványaival együtt elhagyta a várost.
Másnap reggel, amikor a fügefa mellett vitt el az útjuk, látták, hogy
tövestül elszáradt. Péter visszaemlékezve Jézus szavaira, így szólt hozzá:
„Mester, nézd, a fügefa, amelyet megátkoztál, elszáradt!” Jézus ezt
válaszolta nekik: „Higgyetek az Istenben! Bizony mondom nektek, ha valaki
azt mondja a hegynek: „Emelkedjél föl, és vesd magad a tengerbe”, és nem
kételkedik szívében, hanem hiszi, hogy amit mond, megtörténik, az valóban
úgy is lesz. Azért mondom nektek, bármit kértek imádsággal, higgyétek,
hogy megkapjátok, és el is nyeritek. Amikor pedig imádkozni készültök,
bocsássatok meg annak, akire nehezteltek, hogy mennyei Atyátok is
megbocsássa bűneiteket! Mert ha ti nem bocsátotok meg egymásnak, mennyei Atyátok sem bocsátja meg bűneiteket.”
Mk 11,11-26