Nagy vita van ma a bajbanlévő menekültek befogadásáról! Én minden útkereszteződésnél előveszem az iránytűmet, az evangéliumot, Krisztus urunk drága tanítását és annak fényében döntök!
A képen látható kisfiú, a Gálospetri búcsún, áldozáskor előjött, az emberekkel a sorban, majd minden teketória nélkül átölelte a nyakamat és adott egy nagy puszit!! Kisé zavarba jöttem, de a mise végén kiderült, hogy anyukáját évekkel ezelőtt befogadtuk az otthonba, és így ő nálunk született, ott lakott egy éves koráig Árkoson a kedves nővéreknél!!
Ez a gyerek nem hús a húsomból, de mégis hozzánk tartozik, mert mikor a legnagyobb bajban volt Isten nevében befogadtuk!! A tudatos döntés a másik mellett, a szeretetből kimondott igen formál, közösséget alkot, egy családdá tesz!! Merjük egymás kezét megfogni, merjünk Isten nevébe egymás mellett dönteni!! Az elmagányosodó, darabjaira hulló világunkat csak a szeretet kovásza tarthatja össze, fenntartható életet szül, ha jót, rosszat vállalva, tudatosan egymás mellett döntünk!! Isten parancsa egyértelmű: "Oszd meg kenyeredet az éhezővel..., és ne zárkózz el testvéred elől!" (Iz. 58,7)