A gyermek imádságból, böjtből születik!

2015. szeptember 4. – Péntek

Isten nevében két aranyos kislányra mondtam a tegnap igent Nagy Mariannal, a medgyesi ház beindításával, ők a mi gazdagságunk és ők a mi böjtünk, imádságunk is!!  Hiszem, hogy ma az életre igent mondani, szeretetből egy gyermeket befogadni Isten előtt kedves imádság, önmegtartoztatás!! 
 
A gyerek, mit szeretettel befogadtál megtanít imádkozni! Talán csak a gondviselő Isten tudja hányszor borultam földre fohászkodva az elmúlt években gyermekeinkért! Saját határaimat megtapasztalva hányszor könyörögtem mennyei Atyánk elé letérdelve egy - egy fiúért, lányért, sírva kérve számukra a bölcsességet, az erős lelkűséget, a kitartást, az újrakezdés kegyelmét és persze kértem kenyeret, gázszámlára pénzt, jó nevelőket, kikkel csodát lehet tenni a sodródó, megijedt, vergődő gyermekek világában!! 
 
Oszd meg a kenyeredet az éhezőkkel, - mondja a mi urunk Jézus Krisztus! Igen a gyermekek szeretete, befogadása böjtölés is, hisz mennyi mindenről le kell mondjon annak ki az élet mellett dönt! Az igaz böjtölés szeretetből fakad, és ezért édes és könnyű és hiszem, hogy kedves is teremtő Istenünk előtt!!
 
Nem kell kitalálnunk valami rendkívüli magunkat sanyargató imamódot, böjtöt, mert ha alázattal rálépünk a szeretet, a befogadás útjára, akkor a mindennapok hozzák a kimeríthetetlen bőséggel a lehetőséget az önmegtagadásra, az imádságra, csak győzzük azokat vállalni, hordozni Isten dicsőségére!  
 
Szeretettel, Csaba t. 
----------------------------------------
   Egy alkalommal  a  farizeusok és  írástudók  így szóltak  Jézushoz:  János
   tanítványai gyakran  böjtölnek és  imádkoznak,  és ugyanígy  a  farizeusok
   tanítványai is;  a  tieid azonban  csak  esznek-isznak. Jézus  így  felelt
   nekik: Csak nem foghatjátok böjtre a násznépet, amíg vele van a  vőlegény?
   Eljön  az  idő,  amikor  elviszik  a  vőlegényt:  akkor  majd   böjtölnek.
   Példabeszédet is mondott nekik: Senki sem hasít ki új ruhából foltot, hogy
   ócska ruhára tegye. Hiszen így az  újat is elszakítja, és az ócska  ruhára
   sem illik az új folt. Senki sem tölt új bort régi tömlőkbe, mert az új bor
   szétszakítja a tömlőket; a bor kiömlik, és a tömlők is tönkremennek. Az új
   bor új  tömlőbe  való: akkor  mindkettő  megmarad. Aki  óbort  iszik,  nem
   kívánja az újat, mert azt mondja: Jobb az óbor.
   Lk 5,33-39b_300_300_16777215_00_images_stories_IMG_3021_2_2.jpg