Mi férfiak nagyon sokszor gondolkozzunk el Isten által nekünk felkínált csodálatos feladatunkon, az atyai hivatáson!! Igen, életünk célja, beteljesülése, atyává válni, gondoskodó, jósággal életet adni és férfias erővel azt hordozni, kibontakoztatni! Merem-e, vállalom-e a nekem felkínált szép feladatot? Tudatos erőfeszítéssel felakarok nőni oda, hogy az életet vállaljam, gondviselő jósággal hordozzam?? Miért maradnák torzó, bennem teljesedett álma Teremtőmnek, terméketlen gyümölcsfa, büdös záptojás?