Azt nem tudjuk, hogy Attila hunjai és Árpád honfoglaló népe hogyan érkezett a Kárpát-medencébe, csak azt tudjuk biztosan, hogy lóháton jöttek.
Mi, székelyek, szeretjük a lovainkat, és akármi is történt, megmaradt bennünk a lovasnemzeti lelkület.
Célunk az volt, hogy újra naggyá tegyük a székely lovaskultúrát, és úgy néz ki, jó lóra tettünk, amikor szövetségre léptünk a lovastársadalommal.
Hadd lássák, hogy büszke, felemelő, jó érzés székelynek lenni. A mi lelkünknek mindig része marad Székelyföld, mi azért leszünk itt évszázadok múlva is, mert akkor is szeretjük szülőföldünket, amikor nem könnyű.
Szülőföldünket elvenni tőlünk nem lehet, mert mi belül, lelkünkben hordjunk.
Parádés huszárfelvonulással és az immár hagyományossá vált hatalmas székely lobogó felvonásával vette kezdetét a 11. Székely Vágta a maksai Óriáspince-tetőn.