Kétezer évvel ezelőtt, egy terrorista haladt éjnek idején a damaszkuszi úton! Ideológiai, politikai megfontolásból, gyilkosságokat tervezett, és azért indult el, hogy erőszakos elképzeléseit végre is hajtsa. Ma minden kormány gondolkodás nélkül félreállítja azokat, akik hasonló útra lépnek! Milyen csodálatos, hogy Jézus Krisztus átdöfött szívvel, átdöfött lábbal szembemegy ezzel az emberrel! Nem felrúgja mint egy bolondgombát, hanem párbeszédet kezd vele: "Saul, Saul, miért üldözöl engem?" Nagyon sajnálom, hogy nem rögzítették az akkori párbeszédet, de a végeredmény önmagáért beszél: Saul megtért, belőle lesz a népek apostola, Szent Pál, kinek a csodaszép levelein nő fel az Egyház! Élete végén, ez a hosszú utat megtett ember megírja a világtörténelem legszebb, legtöbb nyelvre lefordított költeményét, a "Szeretet himnuszt!"
Az ember beleremeg, ha arra gondol, hogy milyen szegény lenne a világunk, ha akkor és ott, Jézus Krisztus, az Ő drága tanítványa, Szent István kivégzésén jógosan felháborodva kiiktatta volna véglegesen Sault. Mennyi hozadéka, gyümölcse lett Krisztus türelmes párbeszédének!? Az emberiség történetének megannyi szép csodája, a megtért emberek műve! Szent Ferenc is fegyverrel a kezében egy véres polgárháborúból indult el Isten felé, ő is a kardot cserélte fel a leprások gondozásával. De gondolhatunk Szent Kamillra, akinek halálának 4oo éves évfordulójáról emlékezik meg az idén az Egyház, ő mind zsoldos katona megjárta a kora minden sötét útját, ezért is tiszteljük őt a szenvedélybetegek védőszentjének!
