Drága Mennyei Atyánk, nagy nagy alázattal kérlek, hogy adj nekünk erőt, hogy arra összepontosítsunk aminek elvégzését ránk bíztad! Segíts, hogy minden időnket, energiánkat arra fordítsuk, hogy a magunk dolgát jó végre vigyük. Add, hogy megértsem, hogy sokkal jobb, ha még botladozva is, de a magunk dolgát végezzük, mint ha más dolgába belekontárkodunk.
Istennek hála szerencsésen haza értünk Dévára! Meglátogattam a Kolozsvári diákjainkat... jól vannak, örömmel fogadtak, sajnos csak online oktatás van az egyetemeken, így egy részük nem a kollégiumban van.... Aztán elmentünk Torockóra, meglátogattam a gyerekeinket, imádságos szeretettel, örömmel bemutattunk közösen egy szentmisét!! Jó volt találkozni, imádkozni, látni, hogy milyen szépen nőnek a gyerekeink!! 
Szép a tavasz, a nyár, az ősz, de a tél is gyönyörű!!!
A végtelenre vágysz és nincs ebben semmi rossz , végül is úton vagy , az örök élet zarándoka vagy! A zarándok az , ki útra kel, mert hiszi , hogy van tovább, hogy lehet több , szebb, értékesebb mindaz amit mostanáig elért és birtokol.
A jókedv játék, a derűs kacagás a legjobb orvosság!! Szép csomagolásban ha a piacra tudnám vinni, eltarthatnám belőle a nagy családomat!! 
Egy örömteli szép jó reggelt kívánok Erdély "fagyos" földjéről! Ha Isten segít, most csütörtökön, január 21-én, 18.00 órától, itt a Székelykő tövében, Torockón, a Kis Szent Terézről elnevezett Otthonban szeretnék gyermekeinkkel együtt imádkozni, szentmise áldozatot bemutatni! 
Istennek legyen hála szerencsésen haza értünk Csíkországból Dévára! Azért útközben itt - ott megálltunk! Megmutattam a fiúknak, hogy milyen télen a Hargitán egy fenyő mínusz 20 fokban! A hideget nem, de a látványt örömmel megosztom veletek!! Nemcsak szép estét kívánok nektek, hanem egy jó sétát is fent a Hargitán a friss, ropogós hóban! 
Tudtában kell lennünk annak, hogy életünk minden pillanatában nevelünk, akkor is, amikor nem is gondolunk rá, azzal, ahogyan egymással bánunk, ahogyan a munkánkat végezzük, ahogyan a szabadidőnket töltjük, ahogyan beszélünk, ahogyan imádkozunk, ...... ahogyan másokhoz odafordulunk.
Nézem a némán álló fenyőket a csikorgó mínusz huszonkét fokos csíki fagyban és próbálok tanulni tőlük! Mit jelent tűrni, elviselni, kibírni?! Az élettel járó nehézségeket türelmesen elfogadni, hordozni, zokszó nélkül a nehézségeket túlélni! 
Kinézek Csíkban az ablakon.... de a látottakról nagy pletykát nem fogok folytatni....