A mi mennyei Atyánk, a mi gondviselő, jóságos Istenünk, kit a Szentírás sokszor nevez jó pásztornak, szántóvető gazdának, kemény munkát, feladatot felvállaló és végző, a világ gondját, baját vállára vevő jóságos erőnek! Jézus János evangéliumában világosan beszél: „Atyám mindmáig munkálkodik, azért én is munkálkodom.”
Jn 5,17
A fizikai, szellemi munka Isten drága ajándéka! A mindennapi becsületes munka által nem csak anyagi javakhoz juthatunk, hanem a testi, lelki, szellemi kibontakozásunkat is szolgáljuk! A fizikai erőfeszítés izmainkat, testünket, a szellemi erőfeszítés, a tanulás, olvasás egész személyiségünket megerősíti, naggyá teszi. Az összeszedett imádság, elmélkedés, Szentírás olvasás is munka, egy olyan erőfeszítés, mely a hitünket, lelki életünket táplálja, kibontakoztatja, megerősíti!
Nagyon irritál a jólétben élő újságírók naivsága!! 30 éve szolgálom a szegényeket, több ezer bajban lévő családot látogattam meg és bátran kimerem jelenteni Isten és ember előtt, hogy a szülök lustasága, nemtörődömsége a legnagyobb probléma, és nem a munka hiánya, vagy a szegénység!!! Ha betartanánk azt a bizonyos tízparancsolatot, akkor nem lenne szegény ember a Kárpát-medencében!!
A jelenlegi szociális problémáknak a gyökerénél mind erkölcsi gondok vannak. Ezért is én nem hiszem, hogy a társadalom leszakadó rétegének a gondjait anyagi eszközökkel lehetne lényegében orvosolni!!
Jézus Krisztus feltámadása után az apostolait nem azért küldte, hogy segélyeket osztogassanak, anyagi jóléti társadalmat hozzanak létre munka, erőfeszítés nélkül, hanem azért, hogy tanítsanak, vigasztaljanak, bátorítsanak. Bármennyire jó is fürödni, ha valaki nem tanult meg úszni, akkor számára a víz ijesztő, félelmetes. De ugyanezt elmondhatnánk a biciklizésről vagy az autóvezetésről, és sok más egyébről. A magyar társadalom közmunka programot pont azért indította be néhány évvel ezelőtt, hogy a munkától félő, szociális segélyből élő réteget megtanítsa reggel idejében felkelni, becsületesen dolgozni, és a megkeresett pénzből tisztességesen megélni. Örömmel hallottam az emberi erőforrások miniszterétől, hogy a programban részt vevők 60-80%-a ma már munkakönyves, adófizető alkalmazott egy-egy vállalkozásnál. Ez azt jelenti, hogy a szociális gondot pedagógiai oktató-nevelő-munkával lehet legjobban orvosolni. Meg vagyok győződve, hogy bármennyi segélyt szét lehetett volna osztani, attól ilyen nagy százalékban nem jutottak volna el a szegények a munkavállalásig.
Teremtő Istenünk egyik szép vonása maga a teremtés, az alkotás, a mindennapi munka, ezért ez a szép vonás az Isten képére és hasonlatosságára született ember arcán, mindennapi életében is fel kell ragyogjon. Mennyire vagyok jó pásztor, a ránk bízott családtagjaim, feladatok, anyagi javaknak gondviselő szolgája vagyok!? Tegyük fel magunknak a kérdést: naponta hány órát szoktam dolgozni, milyen hatásfokkal, milyen lélekkel? A jól végzett becsületes munkától fáradtan esténként tudok-e hálát adni jó lélekkel a Teremtő Istenemnek?!
Tovább nem is folytatom az elmélkedést, mert engem is vár a munka!
Szeretettel,
Csaba t.
Kép: Szentsimoni gyerekeink lovász képzésen! Sok munka, tanulás van egy egy előadásban.