Néhány gondolat a Székelykönyvtár sorozatban megjelenő Márton Áron írásaiból, beszédeiből válogatott könyv kapcsán!
Korunk talán egyik legnagyobb kérdése, hogy az ember formálható, jobbá, tisztábbá, igazabbá nevelhető-e vagy nem?! Sajnos a XXI század gyermeke nem nagyon hiszi hogy képes önmagát nevelni, formálni, alakítani, nem bízik a pedagógia, az iskola embert nemesítő erejében!!
Marián édesanyja Vajdahunyadon egy nagyon elhagyatott negyedben nagy szegénységben élt! Férje hosszú betegség után, rákos daganatok miatt meghalt! A Szatmár vidékéről a vasművekhez költözött család, a kohók bezárása után megélhetés nélkül maradt! A családnak sok-sok gyereke volt (8-10), néhány gyereket mi is befogadtunk a dévai otthonba.
Kétezer évvel ezelőtt, egy terrorista haladt éjnek idején a damaszkuszi úton! Ideológiai, politikai megfontolásból, gyilkosságokat tervezett, és azért indult el, hogy erőszakos elképzeléseit végre is hajtsa.
Új Esztendőben új szívekkel!!
Nem kaptok, mert nem kértek, - mondja a mi Urunk Istenünk. Az év első imája igen alkalmas arra, hogy megfogalmazzuk mindazt, amit Teremtőnktől szeretteinknek, magunknak szeretnénk kérni az új esztendőben!
Három kislányt hoztak hozzánk, szegénykéket az édesapa elhagyta, édesanyjukat felőrölte a mindennapi gond, kísértés, egy elhagyott autóban laktak, de a hideg őszben magukra maradva már csak sírni tudtak!
Az önszerveződő szeretet hegyeket mozgat! A hópelyhek milyen lágyak, milyen gyengék, mégis képesek hordozni, akár egy nagy felnőtt embert a sítalpakon. Ha összefogás van, csodákat tehetünk!
Csodálom a gyermeket, azt a tiszta, pezsgő életerő bombát, mit ránk bíz az Isten!