Gyermekeink, szeretteink, egymás betegségét, hibáját milyen jó lenne ha nem kibeszélnénk, hanem féltő szeretettel Jézus Krisztus elé vinnénk imáinkban! Ha Jézus távolról meg tudta gyógyítani a kafarnaumi királyi tisztviselő fiát, akkor miért ne tudna segíteni a te gyermekeden, azon akiért imádkozunk?!
Hiszek teremtő Istenem gyógyító, életet adó végtelen szeretetében? Vegyem számba azokat, akik szenvedése, betegsége vagy talán bűnös élete nekem is fáj és alázattal, bizalommal kérjem az orvosok Orvosát, Jézus Krisztust, hogy adjon neki gyógyulást, szabadulást, a családjához, közösségéhez való erőben, egészségben való visszatérést!
Szeretetből, Isten akaratában megnyugodva csodát kérni nem bűn, hanem a keresztény ember Isten mindenhatóságában való őszinte hitvallása!
A gyógyulást adó mindenható Istenben bízva,
Csaba t.
Kép: Jézus gyógyító áldását kérjük a gyermekeinkre.
Egy alkalommal Jézus Szamariából Galileába ment. Jóllehet maga mondta, hogy a prófétának nincs becsülete saját hazájában, mégis, midőn Galileába érkezett, az ottaniak szívesen fogadták. Látták ugyanis mindazt, amit Jézus az ünnepek alkalmából Jeruzsálemben cselekedett, mert ők is ott voltak az ünnepeken. Így jutott el Jézus újra a galileai Kánába, ahol a vizet borrá változtatta.
Élt Kafarnaumban egy királyi tisztviselő, akinek a fia megbetegedett. Amikor meghallotta, hogy Jézus Júdeából Galileába érkezett, elment hozzá, és kérte: jöjjön és gyógyítsa meg a fiát. A gyermek már halálán volt. Jézus ezt mondta: „Hacsak jeleket és csodákat nem láttok, nem hisztek.” A királyi tisztviselő azonban így szólt: „Uram, jöjj, mielőtt meghalna a fiam!” Jézus erre azt felelte: „Menj csak! Fiad él.” Hitt az ember Jézus szavának, és elment. Még útban volt hazafelé, amikor eléje futottak szolgái, és kijelentették, hogy a fia él. Megkérdezte tőlük: „Melyik órában lett jobban?” Ezt mondták: „Tegnap déltájban hagyta el a láz.” Az apa visszaemlékezett, hogy abban az órában mondta neki Jézus: „Fiad él.” Erre hitt ő maga, és vele egész házanépe. Ez volt Jézus második csodája, amelyet Júdeából Galileába jövet művelt (az ünnepek után).