Interjú Jakubinyi György érsekkel a pápalátogatásról
Hogyan értékeli érsek atya Ferenc pápa vasárnap befejeződött a romániai látogatását? Hol foglal helyet benne érsek atya szempontjából a csíksomlyói pápai szentmise?
A II. vatikáni zsinat pápái már elkezdték lelkipásztori látogatásaikat a világegyházban, Szent II. János Pál pápa 1999-ben Romániában járt, de akkor még csak Bukarestben lehetett két éjszakát, mert az ortodox egyházak vasfüggönyt állítottak fel a pápa ellen: nem mehet keletre, mert az a keleti pátriárkák területe, maradjon Nyugaton, mint Nyugat pátriárkája. XVI. Benedek pápa ezért töröltette a pápai évkönyvben a pápa kilenc címe közül a Nyugat Pátriárkája címet, mert már nem volt alapja. Ha a pápa nem mehet Kelet-Európába, a többségi ortodox államokba, akkor – ha Nyugat az ő területe, miért van legalább 20 ortodox egyházmegye „a pápa területén” Nyugaton? Például a Román Ortodox Egyháznak Nyugat-Európában az román ortodox emigránsok részére hat román ortodox egyházmegyéje működik, plébániáik pedig a római katolikus templomokban vendégeskednek!
Köztudomású, hogy Szent II. János Pál pápa Üdvözítőnk születése 2000. évfordulóján (Keresztény Bimillennium, 2000) kifejezte óhaját, hogy szeretne meglátogatni egy ortodox többségű országot. A görög és szláv egyházak elzárkóztak. Románia, egyetlen újlatin nyelvű nép, amely elszakadt a nagy katolikus újlatin népek tömbjétől – Portugáliától Isztriáig, a Svájctól Szicíliáig egy nagy tömbben élő újlatin népek megmaradtak katolikusnak a reformáció idején is. Csak a román újlatin nép él elszakadva a nagy tömbtől – összezárva a magyarokkal – a szláv népek tengerében szigetet alkotva. Ezért lett alkalmas arra, hogy hídverő legyen Kelet és Nyugat között: nevében, nyelvében Rómához tart, míg hitében görög-keleti, ortodox. A keresztény bimillénium előtt így sikerült Szent II. János Pál pápának 1999. május 7.9. között Romániába látogatnia, mert a köztársasági elnök, Emil Constantinescu ráparancsolt a pátriárkára, hogy fogadja a pápát, és így kiérdemlik, hogy felvegyék Romániát az Európai Unióba. Így is történt. De a szentatya nem hagyhatta el Bukarestet és csak két éjszakát tölthetett az országban. Nekünk (szerk. megj. a katolikus püspököknek) kifejezte fájdalmát, hogy nem jöhet át Erdélybe, ahol hívei többsége lakik (római és görögkatolikus hívei). De megígérte, ha még egyszer jön Romániába, feltétlenül átjön Erdélybe. Ígéretét csak most, 20 év múlva, utóda, Ferenc szentatya váltotta valóra.
Mi csak reméltük, hogy Csíksomlyóra is eljön. Az apostoli nuncius úrnak köszönhetjük, hogy kiállt Csíksomlyó mellett: a szentatya látogatassa meg a regáti híveit (Bukarest és Jászvásár), valamint az államelnököt és a Román Ortodox Egyház pátriárkáját, de jöjjön át Erdélybe, Csíksomlyóra a többségi magyar híveihez és Balázsfalvára is, a román görögkatolikus híveihez. Így is történt.
Népünk hitvallást tett azzal, hogy órákon át a szakadó esőben, sárban, példás fegyelmezettséggel és alázattal várta a pápát. Érsek atya szerint ennek a gesztusnak, kiállásnak, kitartásnak az üzenete eljutott a szentatyához?
Katolikus, székely népünk példát adott a fegyelmezettségre. Eső, kellemetlenségek ellenére jöttek. Megismétlődött a gyakori pápalátogatási csoda: a pápa érkezésekor kisütött a nap! A szentatya tudatában volt annak, hogy most magyarokat fogad. Azt is megjegyezte, hogy ezt látta a zarándok tömeg tapsreakcióján is, mert a szentmisében is a román bemondásokra gyenge válasz érkezett, viszont a magyar beéneklésekre a tömeg válaszolt.
Számunkra a pápai szentmise kiemelkedő pillanata volt, amikor érsek atya köszönő és köszöntő szavaiban a szentatya elé tárta, hogy nagy öröm számunkra az, hogy a pápa eljöhetett Erdélybe, ahol a római katolikusok többsége él. Érsek atya a pápai autóban jött le az oltártól a Jakab Antal Házig. Sikerült ebben az időben a szentatyával lényeges dolgokat megbeszélni? Milyen benyomásokkal távozott érsek atya szerint a pápa Csíksomlyóról?
A pápai szentmise végén el kellett mondanom köszönetemet. Ez hozzátartozik a rituáléhoz. Beszédemet négy hónappal ezelőtt bekérte a nuncius: magyar, román és olasz nyelven. A Szentszék felét lefaragta, túl hosszú, nem a múltat kell emlegetni, hanem a jövőt – magyarázták. Román részről a román fordítást javították, hogy igazi román hangzása legyen. Végül azért kellett csak magyarul és románul felolvasnom a köszöntőt, mert a szentatya kezében volt az olasz fordítás.
A szentmise után az időjárás miatt változott program szerint a szentatya a Jakab Antal Házban svédasztalos ebédet fogyasztott szűk kíséretével, amin jelen voltam, majd a pápai kocsin elkísértem a szentatyát a 61. sz. Hegyivadász-brigád kaszárnya heliportjára, a Hargita megyei egykori Ceaușescu vadászkastély – most kaszárnya – mellé. Az ebéden és az autóban beszélhettem a szentatyával. Tudtam, hogy mindent lehallgatnak, de mindenről beszámoltam neki, amiről gondoltam, hogy tudnia kell. A szentatya reakciója az volt: nézze, mi Latin-Amerikában nem tudtunk részletekről, de tudtuk, hogy kommunista diktatúrában élnek.
A szentatya mindig azt emlegette, hogy Csíksomlyón megtapasztalta a magyar hívek hűségét, odaadását. Csíksomlyón volt a legnagyobb tömegélménye is.
A pápalátogatás befejeződött, a gondviselő Istennek hála és a szervezők, önkéntesek munkájának köszönhetően a kedvezőtlen időjárás ellenére is nagyon pozitív, igazi lelki élmény volt a pápai szentmise, az aranyrózsa átadása a csíksomlyói Szűzanyának. Mit jelent ez a pillanat a főegyházmegye és érsek úr életében?
A szentatya csíksomlyói látogatása főegyházmegyénk történetének a csúcspontja.
Őszinte köszönet a szervezőknek, a hivatalosan kinevezett három főkoordinátornak (Sajgó Balázs, Oláh Zoltán, Urbán Erik OFM) és munkatársaiknak, az önkénteseknek, támogatóknak. Besegített az állami SPP (Serviciu de Pază și Protecție, a volt Securitate “VIP-részlege”, államfők, miniszterek, egyházfők biztonságáért felelnek ma).
Az aranyrózsa átadása Csíksomlyó pápai kitüntetése. Hálásak lehetünk a szentatyának, hogy ezt megtette. A Főegyházmegye életében egyedülálló esemény és legnagyobb, hogy az élő Szent Péter, a római pápa meglátogatta a kegyhelyet. Az én életemben is – nem csak 29 éves püspökségemnek – tetőpontja Ferenc szentatya csíksomlyói látogatása.
A csíksomlyói pápai szentmise megszervezéséhez több helyről érkezett komoly anyagi támogatás, állami és magánszférából, segélyszervezetektől. Kiknek mond köszönetet érsek atya, mint a pápát fogadó egyházmegye főpásztora?
Ami a köszöneteket illeti, már az előző pontban megköszöntem a szervezőknek az áldozatos munkáját. A Magyar Katolikus Püspöki Karnak a Fenyő Szállóban megköszöntem a segítséget. A magyar állam segítéségét írásban is köszöntük, a román állam segítségét szintén. Sok magántámogatónk is volt, akiknek méltó köszönetet nyilvánítottunk. Az ő segítségük nélkül nem tudtuk volna saját erőből a vendégfogadást, zarándoklat-szervezést levezetni.
Isten fizesse mindenkinek, aki hozzájárult Ferenc szentatyánk csíksomlyói látogatásához!
Interjú Jakubinyi György érsekkel a pápalátogatásról