Konferencia kezdődött csütörtökön Veszélyeztetett örökség, veszélyeztetett kultúrák címmel a csángóföldi Bakóban. A rendezvényt levélben köszöntötte Sólyom László, aki írásában úgy fogalmazott: a csángók a magyar kultúra leginkább veszélyeztetett része, ennek ellenére növekszik a magyaroktatásban részt vevő fiatalok aránya. A köztársasági elnök aggasztónak tartja viszont, hogy a magyar nyelv oktatásának finanszírozása szinte kizárólag magyarországi támogatásokból történik, abban a román állam nem vállal szerepet.
Európa egyesül, de nem uniformizálódik, tartalékát és jövőjét is a sokféleség hordozza, a szubszidiaritás, a regionalizmus és a demokrácia alapelveiből következik az európai szervezeteknek a kis és veszélyeztetett nyelvekre és kultúrákra irányuló figyelme – olvasható Sólyom László köztársasági elnök üzenetében, amelyet a csángók helyzetéről szóló, csütörtökön Bákóban kezdődött konferencia résztvevőihez intézett.
A Veszélyeztetett örökség, veszélyeztetett kultúrák címet viselő nemzetközi tudományos konferencia különlegességét – mint a szervezők az MTI-nek elmondták – az adja, hogy a csángó vidék központjában, Bákóban rendezi meg a – magánalapítványként újjászervezett – Teleki László Alapítvány.
Mint hangsúlyozták, ez még akkor sem veszélytelen vállalkozás, ha az elmúlt időkben több magas szintű tárgyalás történt csángóügyben. A helyi nacionalista erők újra és újra megpróbálják akadályozni a csángó vidéken folyó magyar nyelvű oktatási programot, minden olyan kezdeményezést élesen elutasítanak, amely a csángók magyar identitására vonatkozik – vallják a szervezők, emlékeztetve ugyanakkor az együttműködőkre is, akiknek köszönhetően így sikerült a konferenciát a bákói Iulian Antonescu Múzeumban megrendezni.
A konferenciára számos nemzetközi szakértő érkezett Németországból, Angliából, Olaszországból, Lengyelországból és Szerbiából. A tervek szerint részt vesz és felszólal Tőkés László református püspök, európai uniós parlamenti képviselő és Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ügyvezető elnöke. A konferencia keretében első alkalommal nyílik lehetőség arra, hogy a csángók középkori jelenlétének tárgyi bizonyítékait is bemutató kiállítást nyissanak meg Bákó belvárosában, a pusztinai templomban pedig magyar nyelvű misére kerül sor, amelyet Pogár Róbert magyarfalusi csángó pap celebrál. A magyar nyelvű mise a csángó probléma legérzékenyebb pontja, a mise megtartása igaz áttörés lehet – állapítják meg a szervezők.
Sólyom László a konferencia résztvevőihez írt levelében úgy fogalmaz, hogy a moldvai csángó kultúra a középkori európai kultúra gyöngyszeme, az európai katolicizmus keleti végvára. A csángók nyelve, zenéje, táncai, viselete a magyar kultúrának nemcsak egyik legszebb része, de a leginkább veszélyeztetett része is – állapítja meg a köztársasági elnök, hozzátéve, hogy a moldvai csángóknak még a magyar mivoltát is gyakran kétségbe vonják, rendkívüli asszimilációs nyomásnak voltak és vannak kitéve. Templomaikban soha sem imádkozhattak, iskoláikban egy rövid időszaktól eltekintve sohasem tanulhattak magyarul, a folyamatosan megfogalmazott igény ellenére Moldvában ma sincs sehol lehetőség a magyar nyelven történő misézésre – emlékeztet Sólyom László.
Örvendetes ténynek nevezi ugyanakkor, hogy egyre növekszik a magyar nyelvű képzésben részt vevő gyermekek száma. Aggasztónak tartja viszont, hogy a magyar nyelv oktatásának finanszírozása szinte kizárólag magyarországi támogatásokból folyik, abban a román állam nem vállal szerepet. „Ez a konferencia azonban a változást jelzi. Örülök, hogy az Európa Tanács moldvai csángókról szóló ajánlásainak megfelelően magyarországi és romániai civil szervezetek segítségével és közreműködésével itt, Bákóban nemzetközi részvétellel valósulhatott meg ez a konferencia. Az előadások a csángókérdést szélesebb összefüggésekbe ágyazzák" – olvasható a levélben.
(MTI)
