Először ismeri be hivatalos román állami szerv a csángók erőszakos asszimilációját. Basescu elnök 2006. december 18.-án a Román Parlamentben a két ház együttes ülésén elítélte a kommunizmust, valamint foglalkozott a nemzeti kisebbségek kommunista időkbeli sorsával is. 

Először ismeri be hivatalos román állami szerv a csángók erőszakos asszimilációját. Basescu elnök 2006. december 18-án a Román Parlamentben a két ház együttes ülésén elítélte a kommunizmust, valamint foglalkozott a nemzeti kisebbségek kommunista időkbeli sorsával is.

Basescu elnök 2006. december 18-án a Román Parlamentben a két ház együttes ülésén elítélte a kommunizmust illegitim és barbár rendszernek nevezve azt. Elmondása szerint nem célja a boszorkányvadászat, hanem az igazság megállapítása és a román állam nevében az áldozatoktól való történelmi bocsánatkérés. Éppen ezért Basescu elnök 8 hónappal ezelőtt létrehozta a Romániai Kommunista Diktatúrát Elemző Elnöki Bizottságot, amely vezető román értelmiségiekből, történészekből állt. A közel 700 oldalas tanulmány, amelyet ez a bizottság készített, tudományos igényességgel elemzi a kommunista rezsim visszaéléseit, az elnyomó apparátust, a kollektivizálást (az MTSZ-ek erőszakos létrehozatalát), általában a gazdasági, társadalmi folyamatokra gyakorolt negatív hatását.

A napokban bemutatott dokumentum és a Parlamentben elhangzott elnöki beszéd, a kommunizmus elítélése és az állami bocsánatkérés a nacionalista erők felháborodását és ellenkezését váltották ki –nem ok nélkül, amint azt a csángókra vonatkozó alábbi részlet is igazolja.

A dokumentum külön fogalkozik a nemzeti kisebbségek kommunista időkbeli sorsával. A magyar kisebbség számára fenntartott részben az 536. oldalon három bekezdésben szó esik a moldvai csángók erőszakos asszimilációjáról és a katolikus egyház felelősségéről is.

Íme a teljes ide vonatkozó rész:

„A kommunista rendszer asszimilációs politikájának drámai következményei voltak a moldvai csángók helyzetére vonatkozóan is, egy olyan a magyar nyelvet használó közösség, amely hozzávetőlegesen 60.000 főt számlál, Bákó és Neamt megyékben él. A moldvai csángók erőszakos asszimilációjának első kísérletei még a két világháború közti időszakból erednek, mely folyamatban a Római Katolikus Egyháznak komoly szerepe volt. A csángók nyelvi asszimilációjának elősegítése a Katolikus Egyház számára az Ortodox Egyházba való beolvasztás elleni harc eszköze volt. Ezen politika következményeként a moldvai csángók nem részesülhettek anyanyelvi misézésben és oktatásban.

Az egyházak elleni harcban a Román Munkáspárt kihasználta a Magyar Népi Szövetséget, amely által létrehoztak közel 40 magyar tannyelvű iskolát a moldvai csángómagyarok lakta vidéken, ezek fő küldetése az egyházi befolyás gyengítése volt ezen a közösségekben. Ezeket az iskolákat fokozatosan számolták fel 1953 és 1958 közt.

Az 1970-es, 80-as években az asszimilációs törekvések felgyorsítása nyomán mindazon moldvai csángó személyek, akik magyarnak vallották magukat, a milícia és a szekuritáte embereinek zaklatását kellett átéljék."

Forrás: erdely.ma; foto: MK