Csodálom az öreg fenyőt! Tavasz van, az élet vállalásának az ideje!! Tűlevelei között rengeteg kis fenyőtoboz indult fejlődésnek! Minden egyes "csalóka", ahogyan székelyföldön nevezik a fenyő tobozt, sok parányi magot hordoz, hogy majd óvó szeretettel életet érleljen a nyári napsütésben! Állok a fa előtt és gyönyörködök, jó látni, ahogy szemünk előtt születik e piciny hajtásból, a holnap szélben ringó hatalmas szálfákból álló gyönyörű erdője!
Alázatos tisztelettel meghajtom fejemet, az élet vállaló, azt anyai szeretettel hordozó hatalmas fenyő előtt,