Csodálom Mária kezdeményező erejét, a bajban, a kicsinyek melletti bátor kiállását. Figyel, határoz és dönt! Az angyal csak beszél Erzsébetről, nem küldi Máriát, de a Szűzanya tudja, hogy szükség van rá és útra kel segíteni hosszú hónapokra. Kánnában, a fiatal pár lakodalmán finom női érzékkel nem csak észreveszi a gondokat, hanem megoldást is keres, szinte kikényszeríti Szent fiától a csodát! Hihetetlen, de biztos a dolgában, hisz a szolgákat utasítja, hogy tegyék meg mindazt amit a fia mond nekik! Mária jelen van, a kicsik, a bajban lévők, az elesettek számíthatnak rá! Lourdesben a mindenkit beolvasztó Franciaországban egy kisebbséghez tartozó lenézett, tanulatlan lánykához szól olyan nyelven amelyik a hatóságok részéről megszűnésre volt ítélve... Mária a szegény rőzsegyűjtő lány által üzen a nagyoknak, és azok nagyon nehezen hallják meg az égből jövő kérést!
Csodálom Máriának ezt a bátor kezdeményező erejét, ezt a határozott kiállást, azt hogy mer nekimenni nehéz, lehetetlennek tűnő feladatoknak. Anyánk az Egyház ezért is tette e csodálatos Mária ünnepre, a gyógyíthatatlan betegek világnapját!! Mária számára nincs lehetetlen!!
A jó gyermek hasonlít édesanyjára! Öltsük magunkra mennyei édesanyánk szép vonását! Vegyük észre a gondokat magunk környezetében, merjünk gyógyító erővel lehajolni az emberekhez! Ne várjunk biztatást, felkérést, nógatást, hagyjuk, hogy a szeretet, jóság igazítsa lábunkat a cselekvő szeretet útjára! Soha ne abból induljunk ki, hogy mi lehetséges, és mi nem, hanem csak azt nézzük, hogy mit kér az a végtelen Isteni szeretet, melynek mi is köszönhetjük e világűrben száguldó földgolyón a létünket!
Uram tudom, hogy méltatlan vagyok, de mégis hozzád kiáltok, szeretném hallani a vigasztaló, bátorító hangodat, kérlek nyisd meg szavadra az én süket fülemet!
Arra kérlek, hogy adj bátorságot és erőt, hogy megszólíthassalak, szívemből felszakadó imám két hívő karjával átölelhesselek Téged, ki élsz és uralkodsz most és mindörökké!
Gyermeki alázattal kérlek szólj: „Effeta”, vagyis „Nyílj meg” és én megszólalok, s meghallom életet adó szavad, s hirdetem testvéreimnek szent nagyságodat és szent akaratodat!
A gonosz lélek természetesen megtesz mindent, hogy félj, szorongj, kicsinek érezd magad, hogy ne merj nagy dolgokra vállalkozni, ne akarj hegyeket mozgatni. Ha ezt eléri, ő a győztes, és te vagy a terméketlen fügefa, akit Jézus megátkoz. Ne hagyd hogy legyőzzön a kishitűség, a félelem, te Isten gyermeke vagy, neked jogod van csodát is kérni az Atyádtól!
Egy autónyi ember elindult a hó takarta Hargitán! Nézzük az arányokat! Milyen kicsik is vagyunk a jéggé fagyott éjszakában!? Isten irgalmas szeretete, - akárcsak a hajnal e tájra - ha nem köszönne ránk, mindannyian elvesznénk!
Az ég alján, - akár az éltető remény a szívünkben - felragyog az áldott napfény! Be vagyunk zárva, a világjárvány szedi az áldozatait, de mi Istenben bízó lélekkel, bár kicsik és törékenyek vagyunk, mégis hittel nézzünk a holnapba,
Ma rendhagyó est lesz, mert az est kitalálóival Lettner Krisztával és Csender Leventével fogok egy asztalhoz ülni itt Déván, hogy beszélgessünk Major Mária kérdése kapcsán! Örvendenék, ha legalább onlajn módon ti is itt lennétek!
Örömmel készülök a találkozóra,
Csaba t.
"A mostani végeláthatatlan járvány alatt többször eszembe jutott Szent Pál alábbi gondolata: "Örömmel szenvedek értetek és testemben kiegészítem azt, ami még hiányzik Krisztus szenvedéséből Testének, az Egyháznak javára" (Kol. 1,24) Ismeretes, hogy Krisztus keresztáldozata egyszer s mindenkorra tökéletes áldozat, melyet a mennyei Atya elfogadott. Kérdésem: Mit tudott ehhez még Szent Pál, ill. mit tudunk mi, gyarló emberek ehhez még hozzátenni? Köszönöm, hogy megvilágítja ezt a kérdést. Szeretettel és imával."
Szép jó reggelt kívánok Fodor István szép fényképével!! Isten irgalmas szeretete, akárcsak az áldott nap a fagyos tájat, ha nem ragyogná be az életünket, mindannyian elvesznénk!!
Pió atyát is Szent Ferenc vezette Krisztus Urunkhoz... Szent Ferenc útja járható út mindannyiunk számára!! Ma a teremtett világ szeretetét szeretnénk megtanulni tőle!
Istennek legyen hála szerencsésen haza értünk Dévára! Útközben a Szovátai Otthonban és Dózsa-györgyi házunkban is megálltunk, jó volt találkozni, együtt imádkozni a kedves gyermekeinkkel, szeretett kollégákkal!
Örömmel, örömhírt hordozni a világban! Minden embernek - akit megkereszteltek a Szentháromság nevében - ez a hivatása! E csodálatos küldetésre kent fel engem is, de titeket is az Isten nevében az Egyház!
Örömmel, örömhírt vinni a világba, igen, ez a mi hivatásunk, ez a mi küldetésünk, ez kellene legyen a mi mindennapi munkaruhánk, de a mindennapi munkánk célja is!