Mi, emberek, hamar bedobjuk a törölközőt, összeveszünk, hátat fordítunk egymásnak, elválunk, lehúzzuk a rolót. Isten nem így tesz, kitart a szeretet útján egészen a kereszthalálig. Ez példa számunkra is, hogy ne adjuk fel olyan könnyen a küzdelmeinket egymásért.
Csaba testvér
Jézus tudatosan arra kér, hogy fogadjuk el egymást, bízzunk egymásban, merjünk egy asztalhoz ülni akkor is, ha nem értünk mindenben egyet, ha látjuk egymás gyengéit, hibáit, hiszen csak akkor tudjuk a fogyatékosságokat legyőzni, ha a közösségben kitartunk a szeretetben.
Csaba testvér
Elmélkedjük át Ferenc pápának a temetőben elhangzott gondolatait:
"mindaz, amit a világ hajszol, s amivel kérkedik - a dicsőség, a hatalom, a megannyi külsőség - múlandó, nem hagy nyomot maga után.
Ehelyett meg kell tisztítani és meg kell óvni a szívet, az ember bensőjét, ami oly drága Isten szemében"
Az életből nem az marad meg, hogy mennyit gyűjtöttünk magunknak, hanem az, hogy mennyit adtunk másoknak."
Millió könny, millió sóhaj,
millió virágszál ugyanúgy, mint tavaly
és jövőre és azután
az idők végezetéig talán.
Gyertyát gyújtunk, milliót,
felidézünk minden jót,
átjár bennünket a szeretet,
érezzük a rég elmúlott képeket,
s a gyertya fénye csendesen lobog,
megvilágítja mennyország kapuját,
fénye elszáll az éteren át.
Itt vannak velünk nap mint nap,
érezzük, mikor a szél cirógat,
Itt vannak a sóhajok,
szívből feltörő tegnapok,
Életünk része szeretteink elvesztése.
Mégis a szív hálásan dobog, s az a pár könnycsepp
ott a krizantém virágra szívünk virága.
S jöhet eső, jöhet szél, akár fújhat is cudarul,
a gyertya lángja akkor is ég makacsul,
mert nem felejtünk, csak kegyelettel emlékezünk!
Hát égjenek a gyertyák, világítsák az utat a mennyországon át,
s talán egy távoli csillag fényében utat mutat a hála és a szeretet,
hogy érezhessétek újra, hogy sosem felejtünk titeket!
Szilágyi Zoltán
A Szentlélek is ajándékokkal megrakottan tér be az ember szívébe, aki hívja Őt. Egy kegyelmi pillanatban az ember megtapasztalja, hogy amit eddig nem értett, hirtelen világos lett: megkapta a tisztán látás ajándékát.
Csaba testvér
Isten kegyelméből ma a szászvárosi rom. kat. temetőben imádkoztunk a gyermekekkel, a helybeli hívekkel drága halottainkért!!
Itt nyugszik közel 80 kedves nővér! A ferences betegápoló nővérek a világháború poklába elkísérték a magyar, német katonákat a frontra! Ezt a bűnüket soha nem bocsájtotta meg a rendszer, ezért szászvárosi ferences kolostorba internálták őket, és itt kellett élniük évtizedeken keresztül egészen a kilencvenes évekig! A hetvenes - nyolcvanas években amennyiben megtagadták volna hivatásukat és levetették volna szerzetesi ruhájukat szabadon elmehettek volna a kényszerlakhelyről!! Az évek teltek, a törékeny nők fogadalmaikhoz hűségesek maradtak, és szépen szerre megtértek jegyesükhöz, ma itt nyugszanak a temetőben, de nem vetették le a szerzetesi ruhájukat!! Mindig döbbenten állok e katonásan sorakozó sírok mellett, valami olyan erős jellem, kitartás, hűség árad még ma is a nővérekből, amiben jó újjászületni, megerősödni!! Adná az Isten, hogy a kimondott ígéretet, fogadalmat, esküt mi is vegyük olyan komolyan ahogyan azt a betegápoló kedves nővérek tették évtizedeken keresztül Szászvároson!!
Imádkozzunk értük,
