A HANGfoglalás együttes,dallamos rockzenét játszik. A teremtett világ szépségét hozza kapcsolatban, a mindennapi érzelmekkel. A természetből vett képek, fontos helyet foglalnak el a saját dalainkban.
Csukott szempillája mögött nyugalom vette őt körül, de tudta, amint szemeit kinyitja, vége szakad a békességnek és elkezdődik a harc. Nem bánta, ezért jött és készen állt elfogadni mindent, amit az Atya elhatározott.
A Szent Ferenc Alapítvány és a Kovászna Megye Tanácsa, valamint a Kovászna Megyei Gyermekvédelmi Hatóság közti munkaviszony, másodszorra öltött testet, vált a gyermekek támaszává, a jelen pályázati tartalom keretében. Kovászna megyében több akkreditált napközi otthonunk működik, csoportonként 15-20 gyermekkel.Ezeket a kis otthonokat, Csaba testvér néhány esztendővel ezelőtt kezdte szervezni, válaszként a kisgyermekek körében elterjedt iskolai elhagyásra, a hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőtlenségére az iskolai teljesítményük, és a jövőbeli érvényesülési lehetőségeik tekintetében.
Gratulálok Kolozsi Istvánnak, a karnagynak!! Kovásznai gyermekeink énekelnek, dicsérik a nagy Istent, ki jónak látta megteremteni e szép világot!! Szeretettel,
A Szent Ferenc Alapítvány és a Kovászna Megye Tanácsa, valamint a Kovászna Megyei Gyermekvédelmi Hatóság közti munkaviszony, harmadszor is testet öltött és vált újra a gyermekek támaszává, a jelen pályázati tartalom keretében.
Buliztunk egy jót a hétvégén! 20 év, nem semmi! Sokan, sokat fényképeztek, elhangoztak dicsérő mondatok, virágcsokrokkal köszöntöttek arra méltó embereket. Most tudtam meg például, hogy házvezető voltam Déván, ezért felköszöntöttek.
Kovásznai gyerekeink sok szeretettel köszöntik a csatolt kis dallal mindazokat, akiknek jóvoltából, meleg, tiszta, boldog otthonban, tölthették a múló évet, karácsony szép ünnepét!
Tisztelt Böjte Csaba! Fél év szervezése árán és sok kedves ember munkájának köszönhetően két hetet tölthettem két társammal a kovásznai Boldog Apor Vilmos Gyermekvédelmi Központban. Szeretném Önnel megosztani tapasztalataimat, és élményeimet.
Valahol a hegyek tetején, egy nagyon sűrű erdőben élt egy mókus család, nagyon szépen és boldogan. A mókus szülők előre jól meggondolták a család alapítást és az odú-lakásukat is szépen megtervezték. Gyönyörű fenyőfába vájták az odút, és ez nagyon megfelelt a mókusoknak, mert a fa puha volt és könnyű volt benne szép nagy odút készíteni még, ha sokat is kellett ezért dolgozni. Nagy család volt, sok–sok apró mókuskákkal. Külön a kis mókusoknak járatokat vájtak és bőven volt fűrészkorpa a téli hidegben, ha be kellett takarózni. Aztán a magtárakat is szépen megépítették, hiszen hosszú tél ígérkezett és sok élelmet kellett gyűjteni. A fa túlsó oldalán egy kis üregecske is volt, ami az ablaknak felelt meg. Éjszaka pedig a szemükkel világítottak.