Petőfi Sándor és Szendrey Júlia szerelmének útját követhetnék végig fiatalabbak és idősebbek egyaránt, ha megvalósul Böjte Csaba ferences szerzetes régi álma. Csaba testvér készségesen mesélt tervéről a Maszolnak, és azt is elárulta: november 13-án, szombaton Székelyhídra várják a terv iránt érdeklődőket.
Böjte Csaba testvér a közösségimédia-oldalán közölte, rég tervezgetik „a Szerelem tanösvényt, melyre idegenvezetőnek Petőfi Sándort és Szendrey Júliát kértük fel!” A szerzetes ugyankkor azt is tudatta, „Székelyhídról akarjuk indítani ezt az elmélyülésre, életünk újratervezésére szánt utat, melyet akár térben és időben is járhatóvá szeretnénk tenni egészen Koltóig! Jó lenne útközben érinteni mindazokat a helyeket, amelyek Júlia és Sándor szerelmének kibontakozása szempontjából fontos volt.”
Egyébként Szerelem tanösvény a címe a magnificat.ro honlapon látható azon sorozatnak is, amellyel a családalapításra való tudatos felkészüléshez nyújt segítséget a fiataloknak Böjte Csaba. A Bihar megyei Székelyhídon kialakítandó közpark és az innen induló és a Máramaros megyei Koltóig, a Teleki-kastélyig tartó sajátságos zarándoklatnak tekinthető út is szolgálhat egyfajta jegyesoktatásként, de egyedülállók vagy éppen házasságukat megújítani kívánó párok is bejárhatják majd.
A fiatalok nagyon nehezen találják meg a házasságra vezető utat
Azt mindannyian látjuk, hogy a demográfiai mutatókkal baj van, szögezte le beszélgetésünk kezdetén Csaba testvér. Mint mondta, meglátása szerint napjainkban étel is, pénz is van elég, de „az iskoláink, óvodáink, templomaink kezdtek kiürülni. Kevés a gyerek. A fiatalok nagyon nehezen találják meg a házasságra vezető utat, nehezen mernek döntéseket hozni. Azt látom, hogy sodródnak az árral, tehát nem egy okos döntés alapján választanak, hanem ahogy éppen esik, úgy suppan. És én azt se hiszem, hogy tényleg ilyen komplikált és nehéz lenne szép, tiszta, becsületes, örömteli házaséletet élni.”
A ferences szerzetes szerint nem kétségbe esni, hanem cselekedni kell, hiszen „ha sok a baleset, akkor a rendőrök nem kétségbeesnek és azt mondják, hogy ilyen a világ, hanem traffipaxot raknak ki az útszélre, meg táblákat, meg csíkokat húznak az útra, büntetnek, és kevesebb lesz a baleset, biztonságosabb a közlekedés. És úgy gondoltam, hogy mi sem azt kell mondjuk: ilyen a 21. század, hogy az emberek házasodnak aztán elválnak, vagy meg se házasodnak, hanem nézzük meg, hogy ezt hogy is kell jól csinálni.”
Ezek után elgondolkodott azon, hogy ki lehetne olyan mentor, akit vallásos és nem vallásos, keresztény, református és katolikus, mindenki el tudna fogadni? Azt is látta, hogy a mai világban a költészetből, az érzelemből egyre kevesebb van. Mindezek mellett közeleg Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója (1823. január 1.), ennek alkalmából 2022–23-ra Petőfi emlékévet hirdetett a magyar kormány, így adta magát a felismerés: Petőfi Sándor lehetne feleségével a méltó mentor, hiszen a költő Erdély földjén lett szerelmes, itt ismerte meg Szendrey Júliát. Több mint egyéves udvarlás után házasodtak össze, s nagyon sok szép szerelmes vers született Petőfi tollából Júliához – magyarázta a szerzetes.
Csaba testvér szerint ezt az utat „térben és időben” is végig lehetne járni, s kilenc témában elmélkedni, például önismeret, ismerkedés, barátkozás, udvarlás, és ezekhez illő Petőfi-verseket is kerestek. Az útkereséskor Júlia is velük volt, mert naplóiban szépen leírja azokat az érzéseket, élményeket, döntéseket, amik benne megszülettek.
Székelyhídon a városi strand mellett a Szent Ferenc Alapítvány megvásárolt egy körülbelül egy hektáros terület, itt egyfajta meditációs teret alakítanának ki, tudtuk meg. Itt kapna helyet a kilenc állomás, mind saját területtel, sétánnyal, amelyek mindegyike elmélkedésre nyújtana alkalmat, de akár esküvőket is szervezhetnének a területen, avatott be bennünket a részletekbe Csaba testvér. Reményei szerint erdélyi és magyarországi vállalkozók örökbe fogadhatnának egy-egy állomást, és segítenének annak kialakításában. „November 13-án szombaton, aki kedvet érez hozzá, esetleg szeretne bekapcsolódni, vagy többet tudni erről a témáról, azt szeretettel várom, várjunk Székelyhídon.” – mondta Böjte Csaba.
Emellett szeretnének egy földrajzi utat is kialakítani, ami Székelyhídtól Nagykárolyon át Szatmárnémeti és Erdőd érintésével Koltóig vezetne. Székelyhídon egyébként még vándorszínészként járt Petőfi, bár betegsége miatt kétséges, hogy fellépett-e.
Szendrey Júliát Nagykárolyban ismerte meg, Szatmárról többször látogatott ki Erdődre, ahol esküvőjüket tartották, Koltón pedig mézesheteit töltötte a pár. „Gyönyörű, hogy megvan például az az oltár, ami előtt Júlia és Petőfi házasságot kötöttek, hogy megvan az eredeti terem, ahol az első táncukat ellejtették, Koltón megvan az az ágy, amiben a nászéjszakát töltötték, meg az a kastély, ahol a Szeptember végén című vers született” – magyarázta Csaba testvér. Mint mondta, ezt az utat akár egyedülállók, házasságra készülők is bejárhatják, de el tudja képzelni, hogy akár az iskola másként hét idején osztályok is kirándulhatnának. A Mária-úthoz vagy a Szent Jakab-zarándokúthoz hasonlóan lehetne bejárni, de felmerült annak az ötlete is, hogy ultrafutók is megtehetnék a távot.
A Szerelem tanösvény egyfajta jegyesoktatási kurzus is lehetne, amelyen nagyon sok témát kibonthatnának, hiszen a pár szerelme sem volt könnyű. Szendrey Júlia például először kikosarazta Petőfit, majd belegyezett a házasságba, ráadásul édesapja is ellenezte a költővel való egybekelését. Sok témát lehet átelmélkedni a házasságra készülődőkkel.
Hiányzik a kedvesség
Arra is kíváncsiak voltunk, hogyan lehet időben bejárni egy ilyen utat, s erre Böjte Csaba a keresztutat hozta fel példaként. Mint mondta, azt is el lehet végezni a Szentföldön, a Via Dolorosán, és gondolatban vissza lehet menni Jézussal a szenvedés útjára, de el lehet végezni a keresztutat bárhol. „Ha az ember vesz egy elmélkedéses füzetet, akkor igazából már nem csak a 2000 évvel ezelőtti eseményekről szól a történet, hanem a te magad keresztútjáról is. Ha akkor Jézus talpra állt, akkor ma én is talpra tudok állni” – magyarázta. Azt is hozzátette: könyv formájában is ki akarják adni majd a tanösvényhez és annak állomásaihoz kapcsolódó gondolatokat.
Arról, hogy mennyire hiányzik a mai világból a kedvesség, gyengédség és igen, a líra is, elmesélt egy példát Böjte Csaba. „A múltkor egy templomnyi nép előtt mondtam, hogy emelje fel a kezét, akinek írtak szerelmes verset, akár a kedvese, férje, szeretője, bárki. Nem tudom, hogy az emberek szemérmesek voltak-e, de nem erőst emelte fel senki a kezét. És akkor azt mondottam: most emelje fel a kezét az, akinek igénye lenne egy szép szerelmes versre. És hát volt, aki mind a két kezét felemelte. Szerintem gyöngédségre, kedvességre szükségünk volna, és elindulhatunk Petőfitől, mert ő ki is merte mutatni az érzelmeit, meg is merte fogalmazni. Hiába telt el azóta közel kétszáz év, mégis érthető és élvezhető az a nyelvezet, ahogy ő szól Júliához.”