"Ezért rögtön felkerekedett: megjelölte magát a szent kereszt jelével, felkantározta lovát, nyeregbe szállott, és néhány vég eladásra kikészített skarlátposztóval a legrövidebb úton Folignóba ment. Itt a szokásos módon eladta minden portékáját, s mivel ügyes kereskedő volt, még lovát is, melyen addig ült, a kapott ár fejében otthagyta.
"Ferenc, miután lélekben egészen átalakult, de testben a régi maradt, feladta apuliai útjának tervét, és ezentúl szüntelenül azon igyekezett, hogy akaratát az isteni akarathoz igazítsa. Ezért egy időre visszavonult a világtól és a kereskedéstől, és azon volt, hogy Jézus Krisztust minél bensőségesebben a szívébe zárja. Miként az okos kereskedő, a megtalált drága gyöngyöt elrejtette a csúfolkodók szeme elől, és iparkodott azt mindene feláldozása árán birtokba venni."
Bővebben: 3. Nap - 3. fejezet: - Szent Ferenc a lelkivezetőnk