Sokak szerint semmi, de az egyiknek jobb a sajtója!!
A gyerekekkel voltam fent a Paringon. Uniós pénzeken sok kilométer sífelvonót, sípályát alakitottak ki. Alag voltak sízők a pályán.... Aztán január 23-án keresztül jöttem Gyergyóból a Bucsin tetőn. A menedékházak előtt az úton friss hó, még nyom sem volt a hóban. A sípályáknál is megálltam, a mi autónkon kívül nem volt egyetlen autó sem a parkirozóban... Pedig gyönyörű friss hó volt.
Ne hagyjuk, hogy így legyen! Ha a szülőföldünket szépnek látjuk akkor az megszépül, és ha szépnek látatjuk, akkor mások számára is szép lesz! Ne várjuk, hogy valaki más jöjjön ide Erdélybe és ő gyönyörködjön bennünk, hanem mi magunk kezdjük el felfedezni, értékelni azt a földet amelyből vétettünk és mely majd szemfedőnk is lesz.
Szeretettel,
Csaba t.
Köszönöm Istenem a meleg szobámat, az otthonomat, a mindennapi betevő falatot és mindazokat, akik gondoskodnak rólam!!
Hálás szívvel,
Csaba t.
"Drága gyermekek! Ez az idő legyen az imádság ideje."
És most mégis mind több helyen hallom, olvasom, hogy valaki imádja a lencsefőzeléket, imádja a karóráját, imádja a kirándulást és a táncot. Préda lett ez a szó, melyet magyar paraszttól sohasem hallott senki, és elkopott lassan, mint a kocsmaküszöb. (…)
Szent Pál megtérése valóban katolikus, vagyis egyetemes méreteket hordoz magában. Túllépve a tudattalan küszöbét önmagát mindenestül elfogadva nemcsak a zsidóságból megtértekhez lépett át, hanem a pogányoknak is ő lesz az apostola. Az Egyház Pál lelkében lett katolikussá, egyetemessé (nyilván Krisztus keresztáldozata eredményeképpen).
(Barsi Balázs: Krisztus békéje - Egy ferences novíciusmester naplójából - 2010 Kecskemét)
