„Bizony, mondom nektek: Aki hallgat az én tanításomra, és hisz abban, aki engem küldött, annak örök élete van, és nem sújtja őt az ítélet, mert már átment a halálból az életbe.”
Ma reggel Fatimából buszoztunk előbb Portóba, majd tovább Santiago de Compostela felé – igazi zarándok expressz, csak pecsét helyett esőcseppeket gyűjtöttünk.
Az ég úgy döntött, hogy végig velünk tart: esett, zuhogott, permetezett – az összes esőfajta kipipálva, de mi hősiesen kitartottunk, mert tudtuk: a végén vár ránk Santiago.
És megérte! A város lüktet, nagy a nyüzsgés, a világítás egy-egy helyen sejtelmes mintha maga Szent Jakab kapcsolta volna fel a kedvünkért. Holnap világosban jön a folytatás – remélhetőleg kevesebb esővel, több kávéval, és ugyanannyi nevetéssel.
Nossa Senhora da Nazare székesegyház: A város jelképe és egyben egyik legrégebbi épülete, egy gyönyörű csodatévő Mária szobor otthona. E portugáliai városból gyönyörű a kilátás az óceánra!!