Az igaznak, ha időnap előtt hal is meg, nyugalomban lesz része. "Mert a tisztes aggkort nem a hosszú élet adja, nem függ az évek számától. Sokkal többet ér az embernek a megfontoltság, mint az ősz haj, és a bűntelen élet, mint a magas kor.
Mivel kedves volt Isten előtt, szerette az Isten, és elvitte, mert bűnösök közt folyt az élete. Elragadta, hogy a gonoszság ne ártson értelmének, és az álnokság el ne csábítsa a lelkét. Mert a bűn igézete elhomályosítja a jót, és a szenvedély bódulata megrontja az ártatlan lelket. Aki korán tökéletes lett, nagy kort ért meg.
Kedvét találta lelkében az Úr, azért sietett kimenteni a romlottság köréből. Látják ezt az emberek, de nem értik, és nem veszik szívükre, hogy kegyelem és irgalom vár az Úr választottaira, és oltalom a szentjeire." (Bölcsesség Könyve 4)
Missziós utakra újabban a nagyranőtt gyermekeimmel megyek. Jó ugyanabban a csapatban játszani azokkal, akik annak idején a nyakamban lovagoltak. Tiszta szívből örvendek, amikor egyik másik fiam, lányom bölcsen megszólal, vagy a kérdésekre frappáns választ ad és a beszéde végén felhangzik a taps.
Szívből remélem, hogy mind több hajdani gyermekünk fog megkeresni és munkát vállalni a Szent Ferenc Alapítvány házaiban. A gyermekvédelmen kivül még nagyon sok elvégzendő munka vár ránk addig, amíg közös szülőföldünk, e gyönyörű Kárpát-Medence Isten akarata szerinti Tündérkerté vál!
A kétségbeesett keresztény nem keresztény! Öseink az oroszlánok szájában is tudtak énekelni, mert élt bennük a remény: Isten szeret és nekem ezen a földön több nem kell!!
Gyermekeinkkel minden évben megyünk a temetőbe, imádkozni a drága halottainkért! Sajnos mindannyian sebzettek vagyunk, az otthonunk lakói valakit biztos, hogy elveszített az elmúlt években, azért is vannak nálunk. Ezzel a sebbel csak Krisztus kezét fogva, merhetünk szembe nézni, aki gyöngéden csak annyit mond, nézd a neved a tenyerembe írtam, örök szeretettel szeretlek téged!
Szászvárosi temetőben nyugszanak a kényszerlakhelyre Szászvárosba deportált Ferences Nővérek, akiknek az volt a "bűne", hogy a világháború alatt, magyar és német katonákat ápoltak. Gyermekeinkkel virágot viszünk a sírjukra és gyertyát gyújtunk, imádkozva..
"Állsz a sír mellett és érzed, hogy semmi sem biztos, csak Isten irántunk való végtelen szeretete: "A hegyek megmozdulhatnak, a halmok táncra perdülhetnek, de az én szeretetem nem hagy el soha!" – mondja neked is a Szentírás által az élő Isten!
Merj belekapaszkodni e végtelen jósággal hozzád hajló szeretetbe, alázattal fogd meg Teremtőd kezét, és hagyd, hogy vezessen.
Hidd el, a csillogó, villogó bevásárlóközpontokon, a zajos elegáns partikon túl is van élet.
Isten azt akarja, hogy fedezd fel Őt, és szeretteidet, testvéreidet.
Szeretné, ha az Ő öröme a mi örömünk lenne: a létezés, a tudás, a jóság, az alkotás, egyszóval a szeretet."
"Halottak napján nem csak a halottaink miatt megyünk ki a temetőbe, hanem saját magunkért is, mert az élet mindennapi gondjai közepette hajlamosak vagyunk megfeledkezni e világ kérlelhetetlen igazságáról: az élet mulandó."
Abban az időben: Jézus látva a tömeget, fölment a hegyre, leült, tanítványai pedig köréje gyűltek. Akkor szólásra nyitotta ajkát, és így tanította őket:
„Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa.
Boldogok, akik sírnak, mert ők vigasztalást nyernek.
Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet.
Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert ők kielégítést nyernek.
Boldogok az irgalmasok, mert nekik is irgalmaznak.
Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják Istent.
Boldogok a békességszerzők, mert őket Isten fiainak fogják hívni.
Boldogok, akiket üldöznek az igazságért, mert övék a mennyek országa.
Boldogok vagytok, ha miattam gyaláznak titeket és üldöznek, ha hazudozva mindenféle gonoszsággal vádolnak titeket. Örüljetek és ujjongjatok, mert nagy lesz a ti jutalmatok az égben.”
Déván a gyönyörű színekben pompázó őszben, szeretettel várt a szép családom, a képen Igret Sándor feleségével lányával édesanyjával és Simona huga szép családjával, aki februárban várja a második kisbabát.
A hosszú út után, jó a kápolnában Isten színe előtt leborulni és mindenért hálát adni.
Istennek legyen hála, a zarándok útról, szerencsésen haza értünk Dévára. Imádkozom, hogy a többi kolléga is szépen haza érjen, ki ki a maga otthonába!
Istennek hálát adok, amiért eljutottam a kollégákkal nem csak Assisibe, Greccoba, Padovába, hanem Alvernára is, erre a csodálatos, szent hegyre. Itt, 800 évvel ezelőtt, 1024 szeptember 17-én, Ferenc találkozott a Megfeszítettel, aki megajándékozta őt, a sebhelyeivel!!
Hálát adok az Istennek, a zarándok út minden percéért,