- Csaba testvér levelei
- Találatok: 2383
Üzenet Mária Földjéről: Az ember hivatása, áldozatos munkával ünnepet teremteni!
Óév napján szelíd kopogásra figyeltem fel. Egy nagyon szerény mosolygós asszony állta a kolostor ajtajában. Dévától 30 kilométerre lévő elhagyott bányatelepről, Kismuncselről jött, ez a magyar nevű, magyar származású, de magyarul egy szót nem tudó bajbajutott négygyermekes édesanya.
Bővebben: Üzenet Mária Földjéről: Az ember hivatása, áldozatos munkával ünnepet teremteni!
Kedves Zarándok Társaim!
Szeretettel köszöntelek, a mennyei Atyához vezető utazásunk második hetében. Ezen a héten, a mennyei Atyánk szentháromságos szeretetközösségét szeretnénk átelmélkedni, valamilyen szinten nem csak megérteni, hanem meg is élni családunk, munkatársaink, egyházközségünk gyűrűjében! Igen, szeretnénk elérni, hogy mi is a mennyei Atyánk példájára szeretet közösségben éljünk. Az Újszövetség szinte minden sora arról szól, hogy a szentháromságos isteni személyek mennyire szeretik egymást, mennyire bíznak, mennyire ragaszkodnak egymáshoz.
“Néhány évvel ezelőtt, húsvét tájékán kint voltam egy Déva melletti nyomortelepen. Szegényeknek vittünk ajándékot. Odalépett hozzám egy fiatalember, és azt kérte, hogy szenteljem meg a házát. Tizenhat-tizenhét év körüli fiatal lehetett, meg is kérdeztem tőle, hogy a szüleié-e ház. Büszkén mondta, hogy nem, ezt ő maga építette.
Vajdahunyadon meglátogattam három vakációzó gyermekünket. Döbbenten álltam az egyszerû betongarázs ajtajában. Miután a szemem megszokta a félhomályt, becsuktam magam mögött a durva vasajtót. A garázs mélyén egy kihúzható kanapén ott szorongott a nagymama, az édesanya és a három gyermek. Az apa szeretettel tessékelt be és kínált hellyel. Megöleltem a tíz éves Robikát, tizenkét éves Máriát és a tizenhárom éves Petrát.
Bővebben: Az Úr 2002-dik évének a kapujában, egy új remény küszöbén