Napi evangélium
Nem a szegényeket, - mondja Teréz Anya - hanem a gazdagokat nem tudja jóllakatni a gondviselés. Lám a szegények esznek, és még maradék is marad. Az elmúlt napokban Egyiptomban jártam, Kairónak van egy negyede, ahova a város szemetét hordják, és ahol 70000 ember él az asztalról lehullott morzsákból. Döbbenetes volt látni a több mint húszmilliós nagyváros szemétlerakatát, ahogyan azt szelektíven szétválogatják szorgalmas kezek. E nagyvárosba szervesen belesimuló kisvárosban járva, az embereket nézve döbbentem rá, hogy milyen kevés is kell az élethez. Ezek az emberek a nagyváros hulladékából élnek.
Leborulok Isten gondviselő szeretete előtt, hisz Teremtőnk nap mint nap sáros földből, napfényből közel nyolcmilliárd embernek ad enni. A földbe hullott mag szárba szökell, kalászt bont és szemet érlel, táplál bennünket. Csoda, mely szemünk előtt zajlik, melyet megérteni nem tudunk csak csodálunk, és tisztelettel imádjuk az Alkotót, a Mestert ki felkelti napját jókra, gonoszokra egyaránt.
Töltse el szívünket a nyugalom és a derű, lám Isten mindannyiunkat szeret, gondviselő jóságával életben tart. Bízzunk a gondviselésben és hálatelt szívvel fogyasszuk el a mindennapit.
Szeretettel,
Csaba t.
Abban az időben Jézus a Galileai-tengerhez érkezett. Fölment egy hegyre, és leült. Nagy sokaság jött hozzá. Hoztak magukkal sántákat, bénákat, vakokat, némákat meg sok más beteget, és lába elé tették őket.
Valamennyiüket meggyógyította. Amikor a nép látta, hogy a némák beszélnek, a bénák meggyógyulnak, a sánták járnak és a vakok látnak, elámult, és magasztalta Izrael Istenét. Jézus akkor összehívta tanítványait, és így szólt hozzájuk: "Sajnálom a népet. Már harmadnapja kitartanak mellettem, és nincs mit enniük. Nem akarom étlen hazaküldeni őket, hogy ki ne dőljenek az úton." A tanítványok erre megjegyezték:
"De honnan szerzünk itt a pusztában annyi kenyeret, hogy ekkora tömeget ellássunk?" Jézus megkérdezte tőlük: "Hány kenyeretek van?" "Hét, és néhány apró halunk" - felelték. Erre meghagyta a népnek, hogy telepedjék le a földre. Aztán fogta a hét kenyeret és a halakat, hálát adott, megtörte és odaadta tanítványainak, a tanítványok pedig a népnek. Miután mindnyájan ettek és jóllaktak, hét kosár kenyérmaradékot szedtek össze.
Mt 15,29-37
Vajon én tudok csendben imádkozni azért, hogy a kollégáim munkáján a jó Isten áldása legyen? Tudok-e örvendeni a kedves munkatársaim sikereinek!? Vajon örömömben felujjongok mikor azt hallom, hogy egyik - másik kollégám itt vagy ott eredményeket ért el, vagy inkább az irigység, a harag tölti be szívemet?!
Milyen jó lenne megtanulni Jézustól csendesen félrevonulva imádkozni a feladatukat végző testvéreimért, és mikor ők fáradtan visszatérnek, akkor nem csak figyelmesen meghallgatnánk a beszámolókat, hanem mi is tiszta szívvel, Jézus példájára örömmel, Istent dicsérve ujjonganánk! Mekkorát változna a világ, ha Jézusnak ez a szép vonása felragyogna az arcunkon!
Szeretettel,
Csaba t.
Kép: Két kolléganőnk, - Hajni és Éva - díjat vesz át Budapesten!
Amikor a hetvenkét tanítvány nagy örömmel visszatért küldetéséből, Jézus felujjongott a Szentlélekben, és így imádkozott: "Áldalak téged, Atyám, mennynek és földnek Ura, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és okosak elől, és a kicsinyeknek jelentetted ki. Igen, Atyám, így tetszett neked. Mindent átadott nekem Atyám. Senki más nem ismeri a Fiút, csak az Atya; és az Atyát sem ismeri senki, csak a Fiú, és az, akinek a Fiú ki akarja jelenteni." Jézus ezután tanítványaihoz fordult, és külön nekik mondta: "Boldog a szem, amely látja, amit ti láttok.
Mondom nektek, sok próféta és király szerette volna látni, amit ti láttok, de nem látta, és hallani, amit ti hallotok, de nem hallotta."
Lk 10,21-24
Mekkora a hited? Én hiszek és a szentírással szeretettel vallom, hogy az eső mi a földre hull, nem tér vissza az égbe anélkül, hogy meg ne hozná a maga gyümölcsét!! Épp ezért szeretettel biztatlak merjetek jók lenni, jót tenni ott ahol éltek, mert minden szeretettel kimondott jó szó megtermi a maga gyümölcsét!! Hálás szeretettel ölelem a képen lévő Péter Tündikét és az ő drága családját, de ugyanakkora szeretettel ölelem minden hajdani gyermekemet, s az ők drága gyermekeit, az én szívembe örökre befogadott kedves unokákat!
Testvérem te mered meggyújtani az adventi gyertyát, hiszed, hogy e pislákoló fény, képes utat mutatni neked az éjsötétben? Mersz az élet mellett dönteni és akár a fizikai családodba, akár egy gyermekvédelmi otthonból befogadni egy gyermeket bízva abban, hogy a jóföldbe hullott mag meghozza a maga gyümölcsét, hogy a gyermekből hálás felnőtt lesz, aki majd gyermekeivel téged is a kerekesszékedben kigördít az őszi napfénybe a teraszra?
Mekkora hited van? Csendesedj el és tudatosan gyújtsd meg az adventi koszorún a lángot!! Egy nagycsaládos szerzetes, Csaba t.
Szeretettel,
Csaba t.
Kép: És ma megjelent a Képmás magazin, címlapon Böjte Csaba és hátoldalán a Péter család, az-az mi!– Tímea Péter, Péter Tibor Attila és Böjte Csabatársaságában.
Köszönöm az értesítést:...
Abban az időben, amikor Jézus bement Kafarnaumba, egy pogány százados járult eléje, és így szólt: "Uram, szolgám bénán fekszik otthon, és szörnyen kínlódik." Jézus így felelt: "Megyek és meggyógyítom." A százados ezt válaszolta: "Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj, hanem csak egy szóval mondd, és meggyógyul az én szolgám. Jómagam, bár alárendelt ember vagyok, katonáknak parancsolok. Ha azt mondom az egyiknek: "Menj!" - elmegy; a másiknak: "Jöjj ide!" - akkor hozzám jön; és szolgámnak: "Tedd ezt!" - és megteszi."
Amikor Jézus ezt hallotta, elcsodálkozott, és így szólt kísérőihez:
"Bizony mondom nektek, ekkora hitet senkinél sem találtam Izraelben.
Ezért azt mondom nektek: Sokan jönnek majd napkeletről és napnyugatról, és asztalhoz telepednek Ábrahám, Izsák és Jákob mellé a mennyek országában."
Mt 8,5-11
Ne ítéld el a világot, ne törj pálcát testvéred felett! A világ nem szent, mi kell azzá tegyük szeretettel vállalt, türelmesen viselt, kitartóan újból és újból vállunkra vett kereszthordozásunkkal! Erre hív Jézus, mikor azt mondja, hogy gyertek, legyetek emberhalászok! Ez a mi hivatásunk, ez a mi munkánk, ezt kellene csendesen, nyugodtan, virrasztva végezzük ott ahol vagyunk! Testvéred a te mentőöved, vele összeveszve, őt elengedve, az örök életre vezető ajtót csuktad be magad előtt! Neked nem igazad kell legyen, hanem neked győznöd kell, le kell győznöd a harag, a gyűlölet lelkét, hogy majd ha jön az Úr, testvéreddel békés szeretetben, országának jókedvű építésében találjon benneteket!
Szeretettel,
Csaba t.
Legyetek éberek, mert nem tudjátok, mikor érkezik az Úr!
Abban az időben Jézus így tanított: Vigyázzatok és virrasszatok! Nem tudjátok, mikor jön el az idő. Az idegenbe induló ember is, amikor otthagyja házát, szolgáira bízza mindenét, és mindegyiknek kijelöli a maga feladatát; a kapuőrnek megparancsolja, hogy virrasszon.
Legyetek hát éberek! Mert nem tudjátok, mikor érkezik meg a ház ura: lehet, hogy este, vagy éjfélkor; kakasszóra, vagy reggel. Ne találjon alva benneteket, ha váratlanul megérkezik! Amit nektek mondok, mindenkinek mondom: Virrasszatok!
Ezek az evangélium igéi.
Mk 13,33-37
Próféta után kiált a világ! Sajnos sokan vállalkoznak is e hívatásra és mondják bátran, minden gátlás nélkül a holnappal kapcsolatosan a félelmetesebbnél, félelmetesebb szörnyűségeket! Én nem vagyok próféta, mégis Isten irgalmában bízva azt merem mondani, hogy a holnap, bár minden változásban van (eddig is minden változott) , mégis izgalmasabb, szebb, érdekesebb lesz mint amit mi el tudunk képzelni!! Isten elég hatalmas ahhoz, hogy a rosszból is jót hozzon ki! A nagypéntek iszonyatosságából hasadt a húsvét hajnala, a feltámadás! Én bízom a holnapban, bízom az emberiségben, bízom Isten gondviselő jóságában!! Természetesen ez nem jelenti azt, hogy nem lesznek háborúk, hogy az emberiség nagy fájiról nem fognak ágak letörni! Egyszerűen azt szeretném mondani, hogy bízom a holnapban, bízom Isten irgalmas szeretetében, bízom egy szép, áldott holnapban, hiszem, hogy az aranykor elöttünk van!
Mire alapozom a hitemet?! Két dologra: Isten ígéreteiben! Mert a hegyek megindulhatnak, és megrendülhetnek a halmok, de az én szeretetem nem hagy el soha, és veled kötött békeszövetségem nem inog meg. Izajás 54,10 Teremtőnk nem változik, Ő nem szokott durcásan félrefordulni, sértődötten hátat fordítani az ő gyermekeinek! Istenre mindig lehet számítani!!
Bizalmamnak a másik lába: Az emberi természet! Bármerre mentem, mindenütt ugyanazzal az emberrel találkoztam! Az ember, Isten gyermeke szereti a társát, a gyermekét, a szépet, a rendet, a békét! Az ember bármennyire is zavarosak a körülmények mégis próbál jó lenni!! Ne csodálkozzunk ezen, mert jó jónak lenni, jó, jót tenni, egyszóval jónak lenni jó! Az ember már csak azért is, hogy jól érezze magát, megtesz mindent, hogy jó legyen! Ki lehet robbantani egy háborút, lásd Koreát, Vietnamot, vagy most Szíriát, de az emberek belefáradnak és mindig felvirrad a hajnal, a béke! Igen, az Igazságot, az Életet, a Szeretetet meg lehet ölni, de harmadnap mindig diadalmasan feltámad, mert Krisztus maga az Út az Igazság és az Élet!!
Ezért is teljes bizalommal gyújtom meg az első adventi gyertyalángot! Érzem a bűnt magamban és magam körül is, de ezerszer jobban érzem Isten jóságos hívását, az irgalmas szeretet melegét, a kegyelem édességét, a szelíd bölcsesség ragyogó fényét a világunkban! Adventi koszorúnk gyertyáját lángra lobbantom, mert hiszek Karácsonyban, az élő Szeretet, az Isten megtestesülésében, és hiszek egy eljövendő új Karácsonyban is, Krisztus második eljövetelében, Isten országának a megvalósulásában!
Szeretettel,
Csaba t.
Abban az időben Jézus a következő hasonlatot mondta tanítványainak:
"Nézzétek a fügefát és a többi fákat! Amikor látjátok, hogy már hajtanak, tudjátok, hogy közel van a nyár. Ugyanígy ti is, amikor látjátok, hogy mindez bekövetkezik, tudjátok meg, hogy közel van az Isten országa. Bizony, mondom nektek: Nem múlik el ez a nemzedék, amíg mindez meg nem történik. Ég és föld elmúlnak, de az én igéim el nem múlnak."
Lk 21,29-33
Románia Szent András apostolt tekinti védőszentjének, épp ezért ma nemzeti ünnep van Erdélyben is! Szent András közbenjárását kérem e ország és annak minden lakója számára, imádkozom, hogy az apostolok urának, Jézus Krisztusnak áldásában részesüljünk!
Csodálom ahogyan Jézus meri, tudja megszólítani az embereket! Szent András végzi a maga dolgát, mint egyszerű halász, és Jézus megszólítja! András ott hagyja a hálót, elindul és három év alatt oly erőre, lendületre, bátorságra tesz szert, hogy lám ma egy húsz milliós ország ünnepel, a gyermekek nem mennek iskolába, a munkahelyek zárva maradnak, s a templomokban imára híva szólnak az ünneplő harangok!
Mi az apostolok titka?! Miért eredménytelen ma a legtöbb igehirdetés? Mert kitört hegyű ceruzával írunk! Az Isten szeretete, imádása lehet az egyetlen hegye a mi ceruzánknak! Tegyünk félre mindent, kezdjük el szeretni, imádni az Istent, és meglássátok, remegő kézzel is látható, olvasható jelt hagyunk majd mi is magunk után!
Szent András, de a többi apostol számára is Jézus Krisztus lett a legfontosabb, az ő szeretetük célja, tárgya Krisztus! Újuljunk meg mi is Isten szeretetében és egészen biztos, hogy meg fog újulni körülöttünk a világ! Isten szeretete a csira a magban, az izzószál a villanykörtében, nélküle hiába hullunk a földbe, mert nem lesz élet, hajtás, hiába vagyunk áram, feszültség alatt, mert fényünk nem lesz! A világnak, nem ránk, hanem Istenre van szüksége, merjük Őt hirdetni, az Ő hatalmát, jóságát zengeni, akár az András-kereszten is!
Szeretettel,
Csaba t.
A Galileai-tenger mentén járva meglátott két testvért: Simont, akit Péternek is neveznek, és Andrást, a testvérét. Éppen hálót vetettek a tengerbe, mert halászok voltak. Így szólt hozzájuk: "Kövessetek engem, és én emberek halászává teszlek titeket!" Erre azok otthagyták hálóikat, és követték őt.
Amint onnan továbbment, meglátott másik két testvért is: Zebedeus fiát, Jakabot és testvérét, Jánost. Apjukkal, Zebedeussal a hálóikat javították a csónakban. Őket is elhívta. Ők is otthagyták a csónakot és az apjukat, és követték őt.
Mt 4,18-22
"Én olyan ékesszólást és bölcsességet adok majd nektek, hogy egyetlen ellenfeletek sem tud ellenállni vagy ellentmondani." Lk 21,19
Uram Istenem ígéretedben bízva megszólítunk és arra kérünk, hogy küldj prófétákat a világba, kik szent Szined előtt elcsendesedve meghallják a Te üzenetedet, és alázatosan utat mutatnak e közel nyolc milliárd embernek e földön! Sok baj, nyomorúság, bűn van a világban! Nélküled egymás torkának esünk, és kő kövön nem marad hatalmas városainkból, falvainkból! Szükségünk van rád, taníts, formálj, vezess bennünket papjaidat, hogy valóban a szent Igédet hirdessük átütő erővel testvéreinknek!! Biztos, hogy van jövő, van út mely békés, boldog, termékeny életre vezet bennünket! Mutasd meg, és adj olyan ékesszólást, hogy szavunkra lehulljon testvéreink szeméről a hályog, s felszabaduljanak a kapzsi, hiú, kéjsóvár bűnös vágyaikból és elinduljanak az önzetlen szeretet, az irgalmas jóság, a bölcsen átgondolt alkotó cselekvés útján!
Szeretettel,
Csaba t.
Kép: Apa és fia a vértanúhalált halt feleség, édesanya oltára előtt.
Abban az időben Jézus így készítette elő tanítványait a rájuk váró megpróbáltatásokra: „Kezet emelnek rátok, és üldözni fognak benneteket. Kiszolgáltatnak a zsinagógáknak és börtönbe vetnek. Királyok és helytartók elé hurcolnak az én nevemért, azért hogy tanúságot tegyetek. Véssétek hát szívetekbe: Ne törjétek fejeteket előre, hogyan védekezzetek. Én olyan ékesszólást és bölcsességet adok majd nektek, hogy egyetlen ellenfeletek sem tud ellenállni vagy ellentmondani. Kiszolgáltatnak benneteket a szülők, testvérek, rokonok és barátok, s közületek némelyeket meg is ölnek. Az én nevemért mindenki gyűlölni fog titeket. De egyetlen hajszál sem vész el a fejetekről. Állhatatossággal őrzitek meg lelketeket.”
Lk 21,12-19
Az elmúlt hetekben három földrészen jártam, sok- sok emberrel találkoztam, az Egyesült Államok Capitoliumától, az egyiptomi híres szemétválogatók városáig sokfelé megfordultam! Kezet rázhattam Washingtonban a világunkat vezető birodalom szenátorával, de Kairó koldusaival is! Sikerült elbeszélgetnem hihetetlen gazdag, csodálatos környezetben élő emberekkel, de Remete Szent Antalnak mindenről lemondó, kint a sivatagban élő mai fiaival is! Ma hajnalra értem haza Dévára, és most magam is kíváncsian bontogatom csomagomat. Nézem, hogy mit is hoztam magammal, vajon a nagy kérdésekre mi a válasz? A látottak, tapasztaltak alapján mit mondhatok, vajon mit hoz a "holnap" számunkra?!
Az ágyból kikelve, első lépésként, szokásomhoz híven felütöttem a szentírást a mai evangéliumnál. Az egyházi év végén járunk, ilyenkor anyánk az Egyház figyelmünket a végső dolgokra irányítja, ezért is Krisztus eszkatalogikus próféciáit olvassuk a mindennapi evangéliumban! Jézus Krisztus nem csak a Saullal való beszélgetésben azonosítja magát az Egyházzal, lásd: "miért üldözöl engem", hanem sok más helyen is kifejti, hogy amit eggyel a legkisebbek közül tettétek, azt velem tettétek, mert Én és az Egyház egy vagyunk! Ez egyfelől gyönyörű, másfelől adódik a hasonlat amit a jézusi prófécia sejtet, hogy mi mindannyian, sőt az Egyház, a világunk is egy nagypénteki szenvedés által fog megdicsőülni! Ha Krisztus útja a mi utunk is, akkor érthető a mai evangélium, akkor ha félve is, de mégis reménykedve tudunk nézni az előttünk álló Golgotára!
És ez valóban igaz, mert ilyen vagy olyan módon, de mindannyiunk útja a Golgotán keresztül vezet! Ott álltam édesanyám halálos ágyánál, és még nagyon sok általam ismert, tisztelt haldokló ember mellett is, és ők mind-mind szenvedésükkel, a végtelen magányos halálba zuhanásukkal Krisztus nagypénteki útján mentek el közülünk, várva a megdicsőülést! Hiszem, ha Krisztushoz kiáltunk, még ha a jobb lator bűneitől szennyesen is, Jézussal találkozunk "még ma" az örök életben!
E hosszú fáradalmai után úgy látom, hogy Jézus útján jár az Egyház és a világ is! Hiszem, hogy Jézus, virágvasárnapján egy reális, békés megváltást kínált fel az emberiségnek! Akkor és ott dönthettünk volna mellette mindannyian, de mi a szenvedés útja, a Golgota mellett döntöttünk! Az akkor és ott élő emberek sajnos a bűn, Barabás mellett döntöttek! Meg vagyok győződve, hogy az emberiség számára ma virágvasárnapja van! Utam során úgy láttam, hogy az emberiségnek ma még reális esélye van egy békés átmenetre a szeretet útján járva, az Isten országának tudatos vállalására! Megvan minden esélyünk, hogy egy igazságra épülő, békés világot építsünk fel, hisz jól fel van tarisznyálva az öreg földgolyó, lakható még a sivatag is, van pénz, technológia, tudás egy új világ építéséhez! Az emberekkel beszélve azt láttam, hogy mindenki jót akar, aranyos, a legnagyobb, a leggazdagabb emberektől az egyiptomi árvaházakban lakó gyermekekig mindenki képes, kész a szeretet mellett dönteni! Sajnos utam során sokfelé azt is láttam, - és ha őszinte vagyok be is kell vallanom, mert ezt ezernyi jel mutatja, hogy ott áll mindannyiunk előtt hatalmas felkiáltó jelként a mai evangéliumban hallható prófécia is: "Amikor háborúkról és lázadásokról hallotok, ne rémüldözzetek. Mindennek előbb meg kell történnie, de ezzel még nincs itt a vég!" Aztán így folytatta: "Nemzet nemzet ellen és ország ország ellen támad. Nagy földrengés lesz itt is, ott is, éhínség és dögvész. Félelmetes tünemények és rendkívüli jelek tűnnek fel az égen." Lk 21,5-11
Mi a dolgunk?! Nagyon egyszerű! A virágvasárnapi jókedvű, vidám Krisztus körül éneklő, táncoló gyermekek közt van a helyünk! Nagy szeretettel hívlak, biztatlak gyertek hangosan kiáltsuk: Hozsanna Dávid fia néked, vidáman énekelve integessünk, és hívjuk a mai kor főpapjait, Heródeseit, helytartóit, hogy ők is jöjjenek, bizalommal köszöntsük Megváltónkat ki önzésünktől, bűneinktől, terheinktől szeretne megszabadítani! Krisztus nem megfosztani, elnyomni, leuralni akar, hanem felszabadítani, istengyermeki méltósággal megajándékozva vezetni az irgalmas szeretet, az önzetlen jóság, a párbeszédre nyitott bölcsesség útján! Gyertek lelkesítsük egymást, ajándékozzuk meg egy - egy koronával Krisztust! Rakjuk saját szabad akaratunk koronáját Krisztus karácsonyi jászla elé! Legyen Jézus a király, vezessen Ő a lelkiismeretünk által, hisz ott bent, a mindannyiunkban ott lévő belső szentélyben találkozik az ég a földdel! A lelkiismeretünk által érinti, szólítja meg végtelen gyöngédséggel Isten az embert! Itt születnek a döntéseink, itt születik a holnap, ha itt Jézus Krisztus lesz a király, akkor virágvasárnapjára nem nagypéntek virrad, hanem egy dicsőséges húsvét hajnal!
Lehetséges ez? Egyiptomban járva, remete Szent Antalnak a barlangjában imádkozva, a kopt keresztények vértanúiknak búcsúztatásán elhangzott imádságot látva, halva úgy érzem, hogy képesek vagyunk akár hét milliárdan is a gyűlölet óceánján száraz lábbal átkelni, és a szeretet Istene mellett dönteni!
Szeretettel gondolok azokra, kik hosszú utamon fogadtak, elkísértek, kérdéseimre válaszoltak, szeretettel testvéreimmé váltak!
Örök hálával,
Csaba t.
Abban az időben, amikor némelyek megjegyezték, hogy milyen szép kövekkel és díszes fogadalmi ajándékokkal van díszítve a (jeruzsálemi) templom, Jézus ezt mondta: "Jönnek majd napok, amikor abból, amit most itt láttok, kő kövön nem marad, mindent lerombolnak." Erre megkérdezték tőle: "Mester, mikor történik mindez? És milyen jelek előzik meg?" Ő így válaszolt: "Vigyázzatok, nehogy félrevezessenek titeket! Sokan jönnek az én nevemben s mondják: "Én vagyok!" És: "Elérkezett az idő!"
Ne kövessétek őket! Amikor háborúkról és lázadásokról hallotok, ne rémüldözzetek. Mindennek előbb meg kell történnie, de ezzel még nincs itt a vég!" Aztán így folytatta: "Nemzet nemzet ellen és ország ország ellen támad. Nagy földrengés lesz itt is, ott is, éhínség és dögvész.
Félelmetes tünemények és rendkívüli jelek tűnnek fel az égen."
Lk 21,5-11
