Bővebben: 2017. november 12. – Évközi 32. vasárnapMikor jön a Vőlegény, Jézus másodszor, hogy maga elé hívja az eleveneket és a holtakat egyaránt?
Nem tudjuk, de én úgy gondolom a szentírás fényében, az Egyházam tanítása alapján, hogy Isten hosszan tűrő, nyugodt és nem szokta elkapkodni a világ végét! Az én életemnek, vagy akár egy - egy népnek, földrésznek az élete véget érhet, a nagy fáról letörhet néhány kisebb vagy nagyobb ág, de a fa életben marad, és újból kizöldül! Az emberiség szerintem még nem érte el a Jézus Krisztus által kitűzött célokat! Mesterünk azt akarja, hogy ne csak imádságban kérjük, hogy: "jöjjön el a Te országod", hanem azt is, hogy mi magunk kemény munkával építsük, szépítsük Teremtőnk országlását világunkban! Nyugodtan lehet venni tartós tejet, bizalommal tervezz és dolgozz, mert van időd megvalósítani szép álmaidat! Arra biztatlak, hogy bármennyire is fáj, menj fizesd ki a számláidat, az adókat, mert még messze a világ vége! Isten a jó munkát mit a világ teremtésével elkezdett, jó végre fogja vinni, beteljesíti azt mit a megváltással elkezdett, felépíti velünk a szeretetre, bölcsességre alapozott országát, hol nem lesz első és utolsó vendég, hol a nagy menyegzőn jó lesz örömben együtt lenni!!! 
Ne a világ végét várjuk, hanem higgyünk a szeretet végső győzelmében és nap mint nap tegyünk meg  mindent, hogy valóban a szeretet diadalmaskodjon ezen a világon!!
Szeretettel, 
Csaba t. 
Kép: Washingtoni katedrális szentélyében a diadalmas Krisztus.
Abban az időben Jézus a következő példabeszédet mondta tanítványainak: A mennyek országa olyan, mint az a tíz szűz, akik vették lámpáikat, és kimentek a vőlegény elé. Öten közülük balgák voltak, öten pedig okosak. A balgák fogták a lámpásukat, de olajat nem vittek magukkal; az okosak azonban korsóikban olajat is vittek lámpásaikhoz. Késett a vőlegény, s ők mind elálmosodtak és elaludtak. Az éjszaka közepén egyszerre kiáltás hangzott: „Íme, a vőlegény! Menjetek eléje!” Erre a szüzek mindnyájan fölébredtek, és felszították lámpásaikat. A balgák kérték az okosakat: „Adjatok az olajotokból, mert lámpásaink kialvóban vannak!” Az okosak ezt válaszolták: „Nem lehet, nehogy nekünk is, nektek is kevés legyen. Inkább menjetek el a kereskedőkhöz, és vegyetek magatoknak!” Míg azok vásárolni mentek, megérkezett a vőlegény, és akik készen voltak, bementek vele a menyegzőre; az ajtó pedig bezárult. Később megérkezett a többi szűz is. Így szóltak: „Uram, uram! Nyiss ajtót nekünk!” De ő így válaszolt: „Bizony mondom nektek, nem ismerlek titeket!” Virrasszatok tehát, mert nem ismeritek sem a napot, sem az órát! 
Mt 25,1-13

Bővebben: 2017. november 11- Szombat2017. november 11., Tours-i Szent Márton püspök
"Egy szolga sem szolgálhat két úrnak!" Lk 16, 10
Uram, nagy alázattal hozzád kiáltok, a földről az ég felé nyújtom kezemet, a marék porba zárt létem korlátait érezve vádolom magamat, remélve, hogy Te aki legjobban ismersz, felemelsz engem!  
Megváltóm, én tudatosan téged választalak! Téged, ki az evangélium nyolc boldogságának királyi útján akarsz vezetni bennünket! Jó veled ébredni, kacagva elindulni a csodák útján, hagyni, hogy gondolataim, szavaim, tetteim által építsed a szeretet országát! De esténként sajnos újból és újból felfedezem testemben, elmémben a gonosz csábítását! Visszanézve, szomorúan látom, hogy a nap folyamán itt is ott is hagytam, hogy a jóság, az irgalom, a tisztaság ellensége belém karoljon! Tudatában vagyok Szent Pál által kimondott nagy igazságnak: "Szétoszthatom mindenemet a nélkülözők közt, odaadhatom testemet is égőáldozatul, ha szeretet nincs bennem, mit sem használ nekem." Tudom és mégis oly sokszor megfeledkezem Uram, az irántad és a teremtményeid iránti őszinte szeretetről!
Istenem, irgalmazz nekünk, tisztítsd meg életünk és jóságosan ismerj el magadénak!
Reménykedve Isten irgalmában,
Csaba t. 
Jézus egyszer így beszélt tanítványaihoz: „Mondom nektek: Szerezzetek magatoknak barátokat a hamis mammonból, hogy amikor meghaltok, befogadjanak titeket az örök hajlékokba. Aki a kicsiben hű, az a nagyban is hű. Aki pedig hűtlen a kicsiben, az a nagyban is hűtlen. Ha tehát a hamis mammonban nem voltatok hűségesek, ki bízza rátok az igazi értéket? És ha a máséban nem voltatok hűek, ki adja oda nektek a tiéteket? Egy szolga sem szolgálhat két úrnak. Mert vagy az egyiket gyűlöli, és a másikat szereti, vagy: ragaszkodik az egyikhez, és a másikat megveti. Nem szolgálhattok Istennek és a mammonnak.” Hallották mindezt a kapzsi farizeusok, és kigúnyolták őt. De Jézus kijelentette: „Ti igazaknak mutatjátok magatokat az emberek előtt, de Isten ismeri szíveteket. Ami ugyanis az emberek szemében nagy, Isten előtt semmiség.”
Lk 16,9–15

Bővebben: 2017. november 10. - PéntekA hamis mammonból, a tova sodródó percekből szerezzünk magunknak igaz barátokat!! Jó dolog ajándékot adni, jó dolog ajándékká válni!! Merd földi életedet, annak minden egyes percét drága családod, néped, az emberiség számára valódi értékes ajándékká változtatni!! Üzlet emberek vagyunk, életünk nagy fogása, ha okosan, bölcsen a mindennapok perceit a lehető legjobb árfolyamon átváltjuk szeretteink számára maradandó értékké!! 
Üljek le és vessek számot sáfárkodásomról!! Tedd mérlegre életedet! A mai napomból hány perc ment el arra, hogy magamat szolgáljam, testemet kényeztessem, vagy otthonomat karbantartsam és hány perc arra, hogy környezetem számára maradandó ajándékot adjak?! Kritizálhatom a világot, a családomat, népemet, de gondolkozzak el azon, hogy én mit adtam eddigi életemmel családomnak, népemnek, egyházamnak?! Gazdagabb lett általam a világ, vagy csak gondot, problémát jelentek mindenki számára?
Félve remegve munkálkodjunk üdvösségünkön, készüljünk a nagy számadásra, melyet kizüllünk senki el nem kerülhet!!
Isten irgalmában bízva,
Csaba t. 
Kép: A washingtoni magyar közösség nevében Lilianna a gyülekezet legfiatalabb tagja átveszi az erdélyi árva gyermekek ajándékát, egy gyermek Jézus szobrot. 
Abban az időben Jézus ezt a példabeszédet mondta tanítványainak: "Egy gazdag ember előtt bevádolták intézőjét, hogy eltékozolja ura vagyonát.
Erre ő magához hívatta és így szólt hozzá: Mit hallok rólad? Adj számot gazdálkodásodról, mert nem maradhatsz tovább intézőm. Az intéző így gondolkodott magában: Mitévő legyek, ha uram elveszi tőlem az intézőséget? Kapálni nem tudok, koldulni szégyellek. Tudom már, mit teszek, hogy befogadjanak az emberek házukba, ha gazdám elmozdít az intézőségből. Egyenként magához hívatta tehát urának adósait.
Megkérdezte az elsőt: Mennyivel tartozol uramnak? Azt felelte: Száz korsó olajjal. Erre azt mondta neki: Vedd elő adósleveledet, ülj le hamar, és írj ötvenet. Aztán megkérdezett egy másikat: Te mennyivel tartozol? Száz véka búzával - hangzott a válasz. Fogd adósleveledet - mondta neki - és írj nyolcvanat. Az úr megdicsérte a hűtlen intézőt, hogy okosan járt el. Bizony, a világ fiai a maguk módján okosabbak a világosság fiainál."
Lk 16,1-8

Bővebben: 2017 november 9. – CsütörtökA Lateráni-bazilika felszentelése
Milyen örömök után nyújtod ki a kezedet?? Az ördög által a pusztában Jézusnak is felkínált örömök után, a fogyasztás, a birtoklás, a hatalomvágy után?  Vagy a Jézus által felkínált maradandó örömök után? „Azt akarom, hogy az én örömöm a ti örömötök legyen” – mondja az Úr! Isten meg akarja osztani velünk a létezés, az élet, a szeretet, az alkotás, a bölcsesség örömét! Igen Teremtőnk meg akarja osztani velünk a világ továbbteremtésének az örömét! Azt akarja, hogy az éhezőknek mi adjunk enni, bölcsen megalkotott eszközeinkkel, mezőgazdasági tudásunkkal szaporítsuk meg a búzaszemet, hogy kenyér jusson mindannyiunk asztalára. Ő küld ma is, hogy vigasztaljuk a szomorúakat, hogy gyógyítsuk kórházainkban a betegeket, hogy bölcs iskolákban, egyetemeken tanítsuk a tudatlanokat... 
Mesterünk a bűnös, bennünket lehúzó, világunkat elpusztító "örömöktől" szeretne távol tartani, de mindazt mi javunkra válik, a valódi sikereinkből fakadó örömeink láttán ma is felujjong, áldja az Atyát aki jónak látta megosztani szeretettel velünk, gyermekeivel a jóságból, az irgalomból, a bölcsességből fakadó tiszta isteni örömöket. 
Ne csak a tiltást lásd testvérem, hanem az előtted álló szélesre tárt ajtót is! Bízzál Istenedben és indulj el a nyolc boldogság királyi útján!!
Szeretettel, 
Csaba t. 
kép: Isten boldog népe a clevelandi Szent Imre templomban örömmel együtt imádja a Jézus Krisztust a Szentháromságban!
Abban az időben: Mivel közel volt a zsidók Húsvétja, Jézus fölment Jeruzsálembe. A templomban árusokat talált, akik ökröt, juhot és galambot árultak, valamint pénzváltókat, akik ott ültek. Ekkor kötelekből ostort font, és kikergette mindnyájukat a templomból, ugyanígy a juhokat és az ökröket is, a pénzváltók pénzét pedig szétszórta. Az asztalokat felforgatta, a galambárusoknak meg azt mondta: „Vigyétek innét ezeket, ne tegyétek Atyám házát vásárcsarnokká!” Tanítványainak eszébe jutott, hogy írva van: „Emészt a házadért való buzgóság.” 
A zsidók erre így szóltak: „Miféle csodajelet mutatsz, hogy ezeket teszed?” Jézus azt válaszolta: „Romboljátok le ezt a templomot, és én három nap alatt fölépítem!” A zsidók azt felelték: „Negyvenhat esztendeig épült ez a templom, és te három nap alatt fölépíted azt?” Ő azonban testének templomáról beszélt. Amikor feltámadt a halálból, tanítványainak eszébe jutott, hogy ezt mondta, s hittek az Írásnak és Jézus szavainak. 
Jn 2,13-22

Bővebben: 2017. november 8. – Szerda"...aki közületek nem mond le mindarról, amije van, nem lehet az én tanítványom.” Lk 14,33 
Mi a lemondás!? Egészen biztos, hogy nem egy ürességről, hanem az evangéliumi szabadságról beszél a mi Mesterünk! Jézus, a tiszta vágy nélküli szabad életre akar bennünket elvezetni. E kemény evangéliumi gondolat csak Isten első, legfontosabb parancsa fényében érthető: Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj! 
Sajnos a mai világban rengeteg gyermek, fiatal oda van dobva ösztöneinek, bűnös vágyainak, rossz szokásainak! Ezek az ösztönök, vágyak rángatnak, cibálják az embereket, olyan dolgokba hajtanak bele, melyek sok testi, lelki kárral járnak! Ez bálványimádás, még akkor is, ha nem tudatos!!
Mennyire vagyok szabad? Mik azok a kötelékek, melyek szabad szárnyalásomban visszafognak, s a kék égről a sáros földre újból és újból visszarántanak!? Mik a kudarcaim okai? Miről kellene lemondanom, mitől kellene megszabadulnom, hogy Isten gyermekeinek szabad, örömteli, békés, a szeretet országát eredményesen építő életét élhessem?
Szeretettel, 
Csaba t. 
Kép: Árpádházi Szent Margit a clevelandi templomban!
Abban az időben, amikor Jézust nagy népsokaság követte, ő hozzájuk fordult, és így szólt: „Aki hozzám jön, de nem gyűlöli apját, anyját, feleségét, gyermekeit, fivérét és nővéreit, sőt még saját magát is, nem lehet az én tanítványom. Aki tehát nem hordozza keresztjét, és nem így követ engem, nem lehet az én tanítványom. Ha valaki közületek tornyot akar építeni, vajon nem ül le előbb, hogy kiszámítsa a költségeket, hogy van-e miből befejeznie? Mert ha az alapokat lerakta, de (az építkezést) befejezni nem tudta, mindenki, aki csak látja, gúnyolni kezdi: „Ez az ember építkezésbe fogott, de nem tudta befejezni.” Vagy, ha egy király hadba vonul egy másik király ellen, előbb leül és számot vet, vajon a maga tízezer katonájával szembe tud-e szállni azzal, aki húszezerrel jön ellene. Mert ha nem, követséget küld hozzá, amikor még messze van, és békét kér tőle. Tehát mindaz, aki közületek nem mond le mindarról, amije van, nem lehet az én tanítványom.” 
Lk 14,25-33

Bővebben: 2017. november 7. – KeddIsten nem csak a nagy mennyei lakomára hív, hanem nap mint nap hív a templomba, a szentmise áldozatra, hogy találkozzon velünk! Hiszem és vallom anyámmal az Egyházzal, hogy a szentmiseáldozat a mennyei lakoma előképe, hisz jó testvérekként együtt ünnepelve, találkozhatunk nem csak Jézus Krisztussal, hanem a Szentháromsággal és a szentek közösségével is! A szentmise nem csupán emléklakoma, hanem valóságos élő találkozó, hisz ugyanaz az Isten ki karácsonykor emberré lett, a szentmise áldozatban valóságosan megtestesül a kenyér és a bor színe alatt, az Eucharisztiában közénk jön! 
A Clevelandi Szent Imre templomban közel négyszázan hallották meg a hívó szót és jöttek el az ünnepi találkozóra, a csatolt kép, a "ministránsokkal" készült 2017 nov. 5-én a szentmise végén. Jó volt találkozni, jó volt imádságos szeretettel együtt lenni, gyönyörködni Isten helyi nagy családjában. A templomi ünnep után, 320 személy az altemplomnál asztalhoz ült, és nem csak a finom ételeknek örvendhettünk, hanem a helybeli cserkész fiúk, cserkész lányok gyönyörű népviseletében, ünnepi műsorában is!
Jó igent mondani már itt ezen a földön Isten hívásának, jó örömben, jó testvérekként örvendeni Isten áldott jelenlétének! Szeretettel biztatom a kedves testvéreimet, hogy éljenek a lehetőséggel, és minden egyes alkalommal, a templom harangjának hívására induljanak el a szentmise áldozatra, hogy találkozhassanak testvéreikkel, és az Oltáriszentségben jelen lévő, az evangéliumban hozzánk szóló Jézus Krisztussal! Szoktassuk a lelkünket a Végtelenhez, itt a "földi mennyországban"! 
Szeretettel,
Csaba t. 
Kép: Clevelandi ministránsok a Szent Imre búcsún.
Örökös szentségimádás
Jézus egyszer egy előkelő farizeus házában ebédelt. A vendégek közül megszólalt valaki: „Boldog, aki asztalhoz ülhet Isten országában”. Jézus a következő példabeszéddel válaszolt: „Egy ember nagy lakomát rendezett. Sokakat meghívott. Amikor eljött a lakoma ideje, elküldte szolgáját, és ezt üzente a meghívottaknak: „Jöjjetek! Minden készen van.” De azok sorra mentegetőzni kezdtek. Az első azt üzente: „Földet vettem. El kell mennem, hogy megnézzem. Kérlek, ments ki engem!” A másik azt mondta: „Öt iga ökröt vettem, ki kell próbálnom. Kérlek, ments ki engem!” Egy további így szólt: „Most nősültem, nem mehetek.” A szolga hazatért, jelentette mindezt urának. A házigazda haragra lobbant. Meghagyta szolgájának: „Menj ki azonnal a város tereire és utcáira, és vezesd be ide a szegényeket, bénákat, vakokat, sántákat!” A szolga jelentette: „Uram, parancsodat teljesítettem, de még mindig van hely.” Az úr akkor megparancsolta a szolgának: Menj ki az országutakra és a sövények mentére, és kényszeríts be mindenkit, hogy megteljék a házam! Mondom nektek: Senki sem ízleli meg lakomámat azok közül, akik hivatalosak voltak.” 
Lk 14,15-24

Bővebben: 2017. november 6. - HétfőJézus Krisztus hisz a kimondott szó teremtő erejében! Ezért is megy be egy vezető farizeus házába, ezért kezdeményez párbeszédet, mondja el oktató szándékkal a gondolatait! Mennyire bízom a saját gondolataimban, szavaimban? Véleményemmel be merek kopogtatni szeretteim, ismerőseim ajtaján? Tudom, merem megfogalmazni azt ami fáj, azt amit szeretnék megváltoztatni, amit másképp látok?Jézus mondta: "ha nem kértek, nem kaptok"! 
Szeretettel biztatlak, a csendben visszavonulva, próbáld meg gondolataidat összeterelni és megfogalmazni! Akard, merd, tudd kimondani érzelmeidet, gondolatodat, elvárásaidat szépen, nyugodtan, érthetően, és boldog leszel! Életem legnagyobb kudarcainak gyökerénél mindig a kommunikációs okok voltak....nem vettem a fáradságot, hogy elmondjam mit és hogy szeretnék, vagy nem tudtam érthetően elmondani a bennem kóválygó gondolatokat! Mindenekelőtt magad számára tanuld meg megfogalmazni mondanivalódat, majd érthetően mondd el, fogalmazd meg üzenetedet! 
A néma gyermeknek anyja sem érti a szavát! Beszélj, mondanivalódat, gondolataidat stílusosan, szép költői képekbe, ünnepélyes kifejezésekbe öltöztesd fel. Ahogy te magad is alkalomhoz megfelelően, választékosan öltözöl, ugyanúgy gondolataidat se engedd rendetlenül, pongyolába az emberek elé! Légy ura érzelmeidnek, szavaidnak, tanuld meg magadat akár szóban, írásban, egy szép rajzzal, zenével, művészi alkotással kifejezni, megértetni, és te magad fogsz elcsodálkozni, hogy milyen sok ember érti szavaidat!
Beszélj, hogy halljalak,
Csaba t. 
Kép: még az állatokkal is lehet "beszélni"!
Az egyik szombaton Jézus betért egy vezető farizeus házába, hogy nála étkezzék. Étkezés közben a házigazdához fordult: "Amikor ebédet vagy vacsorát adsz, ne hívd meg barátaidat, se testvéreidet, se rokonaidat, se gazdag szomszédaidat, mert azok is meghívnak és viszonozzák neked.
Ha lakomát adsz, hívd meg a szegényeket, bénákat, sántákat, vakokat.
Boldog leszel, mert ők nem tudják neked viszonozni. Te azonban az igazak feltámadásakor megkapod jutalmadat."
Lk 14,12-14

Bővebben: 2017. november 5. - Évközi 31. vasárnap"...egy a ti Mesteretek, ti pedig mindnyájan testvérek vagytok."
Szent Imre napján emeljük tekintetünket Mesterünkre, és szíveinket töltse el örömmel, hogy a mi testvéreink a Szentek!!! Mesterünk ma a képmutatást ítéli el! Ahogy a kertész határozott mozdulattal kivágja kertjéből a gazt, mi is írtsunk ki szíveinkből minden bűnt! A "látszat" életet vessük le magunkról, és ne szerepeket adjunk elő beleéléssel, hanem a saját életünket éljük! Két út áll előttünk: a Káin útja, a szerepet játszó, hamis áldozatot hozó ember útja, vagy az Ábel útja, kinek a gondolatai, tettei egyensúlyban vannak, kinek az élete, áldozata kedves az Isten előtt!
Nézzünk magunkba, vajon hitelességből, őszinteségből hányast adnék magamnak? Hányszor van, hogy azt amit másokban elítélünk, azt mi magunknak nagylelkűen megengedjük, mert ugye az ember nem lehet fából... Milyen csúf ez a képmutatás, álszenteskedés, a megjátszott "jól vagyok"! Nekem nem boldog feleségnek, normális családapának, szófogadó gyermeknek kell látszodjak, hanem valóban az is kell legyek! Mert nagyon könnyen kilóg a lóláb, és akkor minden szavunk értelmetlenné válik, s akárcsak a tányér levesbe mibe beleesett egy nagy légy, gusztustalanná válunk! Miért csak "játszanám" a boldog szentet, ha valóban lehetek igazán boldog is?! 
Szent Imrét a kortársai tartották szentnek, és ő nem a világtól távol, hanem a politikai hatalom sűrűjében, kint az élet forgatagában, sőt a csatatereken bizonyította, hogy Krisztussal élni jó! Nem az írásai vagy a látszat alapján, hanem az élete, tettei alapján avatták szentté, állították példaképpé minden korok fiataljai számára! Egy hatalmas király udvarában, jólétben, egy fiatal férfi mi mindent megengedhetett volna magának, de ő Krisztust szereti, követi! Szent Imrét, akárcsak minden korok összes szentjét, Krisztus iránti végtelen szeretete tette szentté! 
Szeretettel, 
Csaba t. 
Kép: fák és árnyékok......
Abban az időben Jézus így beszélt a tömeghez és a tanítványokhoz:
"Mózes tanítószékében az írástudók és a farizeusok ülnek. Tegyetek meg és tartsatok meg ezért mindent, amit mondanak nektek, de tetteikben ne kövessétek őket, mert tanítják ugyan, de maguk nem teszik azt. Súlyos, sőt elviselhetetlen terheket kötöznek össze és helyeznek az emberek vállára, de maguk egy ujjal sem hajlandók mozdítani rajta. Amit tesznek, azért teszik, hogy lássák őket az emberek. Szélesre szabják imaszíjukat, és köntösükön megnagyobbítják a bojtokat. Vendégségben szeretnek a főhelyekre ülni, a zsinagógában pedig az első székekbe.
Elvárják, hogy az emberek köszönjenek nekik a főtereken, és hogy rabbinak, azaz mesternek szólítsák őket. Ti ne hívassátok magatokat mesternek, mert egy a ti Mesteretek, ti pedig mindnyájan testvérek vagytok. De atyának se hívjatok senkit magatok közül, mert egy a ti Atyátok, a mennyei. És tanítónak se hívassátok magatokat, hisz egy a ti tanítótok: Krisztus. Aki a legnagyobb köztetek, az legyen a többi szolgája. Aki önmagát magasztalja, azt megalázzák, és aki önmagát megalázza, azt felmagasztalják."
Mt 23,1-12​

Bővebben: 2017. november 4. - Szombat"Mert mindazt, aki magát felmagasztalja, megalázzák, aki pedig magát megalázza, azt felmagasztalják." Lk 14,11
Isten sok szép erényt rejtett el a világunkba, és akár a gyöngyhalásznak, nekünk is mérhetetlen gazdagságot jelenthet megkeresni, megtalálni ezeket a kincseket. A szentek, nagyon bölcsen az erények szülőanyjának az alázatot tartják! Az alázat az egyetlen kapu, melyen keresztül Isten országába léphetünk. Egészen biztos, hogy a bölcsesség vagy a bátorság erénye nélkül is kedvesek lehetünk az Isten és embertársaink előtt, de gőgösen, alázatosság nélkül csilloghatunk, villoghatunk minden testi szépségben, szellemi adottsággal, de még lelki értékeket is gyűjthetünk, mégis elutasításban lesz részünk! A mennyek országában vannak tolvajok, gyilkosok, paráznák, mindenféle sötét bűnt elkövetők, gondoljunk a jobb latorra, vagy Mária Magdolnára, akiket az egyház szentként tisztel, de gőgösök egészen biztos, hogy nem lesznek!
Gyulafehérváron, kispapként a teológián tanultunk, tartózkodtunk egész nap folyamán, este átmentünk aludni a nagy közös hálóterembe, a hajdani püspöki istállóba. Utam minden este az ősi székesegyház mellett vezetett el! Mindig megálltam egy - egy imára, de egy alkalommal letérdeltem a hóval borított küszöbre, és egyből egy szép piros fény villant a szemembe! Az ódon falak bejáratát, ős öreg ajtók zárták el, s a két ajtó kulcslyuka és az oltár felett lévő örökmécses lángja, hogy, hogy nem egy magasságban volt. Tudom, hogy ez a véletlen műve, de igazában ott értettem meg, hogy vannak titkok, melyek csak a térden álló ember előtt tárulnak fel! Sokat imádkoztam ott egyedül térdelve a sötét téli estéken, a kommunista diktatúra reménytelen éjszakájában! Ott értettem meg Mária legszebb nevének üzenetét! A boldogságos Szűzanyánkat a szentek és az egyház is Térden álló Mindenhatóságnak nevezi! A végtelen szeretet, a hatalmas Isten meghajlik az eléje térdelő, őt a Kánai menyegzőn szépen kérő édesanyja előtt! Isten számunkra, botladozó emberek számára egy nagy titok, bevehetetlen vár, az egyetlen ostromgép, kulcs mi e falat feltörheti, az az alázatos gyermeki szeretet, mely bennünket is térden álló mindenhatóvá tesz, hisz maga Jézus Krisztus mondta: "bármit kértek is az Atyától az én nevemben, megadja nektek." Jn 15,16
Tudatosan, akár az úszást, olvasást, vagy biciklizést, gyakoroljuk az alázatosság erényét is, hisz megtanulható, elsajátítható, lassan a véreddé válik! Gyakran gondolkozz el azon, hogy mid van amit nem kaptál, s meddig tudod akár az életedet is megtartani, ha Teremtőd leveszi egészségedről, munkádról az Ő áldó kezét? Indulj el az alázat útján, és meglásd lassan nyomodba szegődnek e szép erénynek a hugocskái, a szerénység, a kedvesség, a kegyesség, a figyelmesség, a tapintatosság és még sok-sok olyan vonás, mely ott ragyog megváltó Krisztusunk arcán! Lassan megérted, hogy nem a látható külső ruhadarabok adják a méltóságodat, hanem ezek a szép isteni erények, melyekben nem csak jól érzed magad, de melyek Urad, Isten előtt, de embertársaid előtt is széppé, értékessé tesznek téged! Ez az a mennyegzős köntös, melyet mindannyian magunkra kell öltsünk!
Szeretettel, 
Csaba t. 
Kép: Szárhegyi otthonunkból egy aranyos kislány.
Az egyik szombaton Jézus betért egy vezető farizeus házába, hogy nála étkezzék. Amikor észrevette, hogy a meghívottak válogatják az első helyeket, egy példabeszédet mondott nekik. "Amikor lakodalomra hívnak, ne ülj az első helyre, mert akadhat a hivatalosak közt nálad előkelőbb is. Ha ez megérkezik, odajön, aki meghívott titeket, és felszólít: Add át a helyedet neki! És akkor szégyenszemre az utolsó helyet kell elfoglalnod. Ha tehát hivatalos vagy valahova, menj el, és foglald el az utolsó helyet, hogy amikor a házigazda odajön, így szóljon hozzád:
Barátom, menj följebb! Milyen kitüntetés lesz ez számodra a többi vendég előtt! Mert mindazt, aki magát felmagasztalja, megalázzák, aki pedig magát megalázza, azt felmagasztalják."
Lk 14,1.7-11

Bővebben: 2017. november 3. - PéntekTe is tudsz gyógyítani!? Igen, merjünk egymás felé ajtót nyitni szeretettel, jósággal! Vegyük le egymás válláról a terheket, azt a sok megkötözést, melyet a bennünk bujkáló félelmeink, a szívünkben rágó gyűlölet, fel nem dolgozott bűneink jelentenek! A mai ember hihetetlen súlyok alatt görnyed, élete nagyon sok kérdésére nem találta meg a megnyugtató, bölcs választ, nincs a saját útján, kificamodott életet él, és én meg vagyok győződve, hogy mindez sok - sok betegség forrása!
Azt tapasztaltam, hogy ha megfürdünk testvéreink szeretetében, egy nyugodt, jó beszélgetésben, mely áthajlik a szentgyónásba, életünk bölcs újra tervezésébe, felszabadít és ilyenkor nem csak jókedv költözik a testünkbe, hanem egészség is! 
Láttam egy kedves mongol filmet egy tevekancáról, kinek megszületett az első tevecsikója. Az anya megijedt, félt és nem tudta szoptatni a kis fehér púpos tevét. Az egyszerű, szegény család számára nagyon fontos volt a kis jószág, erőltették a kis tevemamát, hogy fogadja el a gyermekét, hívtak állatorvost de semmi eredmény nem volt, és akkor a család úgy döntött, hogy elhívnak egy öreg bölcs sámánt. Az el is jött, megsimogatta az ideges állatot, oda ült melléje és elkezdett énekelni egy ősi, nekem tetszve szomorú éneket. A szöveget nem értettem, gondolom, hogy a teve sem, de a filmkockákon átjött a jó szándék, a szeretet, s lám lám a tevekanca egy idő után elkezdett sírni, potyogtak láthatóan a könnyei, majd hosszan nyalta a csikóját és elkezdte szoptatni! 
Hiszem, hogy a szeretet, a jóság, jöjjön az bárhonnan, gyógyít, erőt, életkedvet ad! S emellett -  s ez is jó hír, a szeretet meg is szépít! Valóban, a szeretet úgy látom, hogy a legértékesebb kozmetikai szer! Sokszor nézem, hogy az utcáról hozzánk bekerülő félénk kis gyermekek, a szeretet melegébe mennyire megváltoznak, megszépülnek, értékessé válnak! Egy lelkigyakorlatra vittem magammal gyermekeket egy nagy városba. Az esti szentmise után, a hívek házi feladatot is kaptak, egy - egy gyerekünket haza kellett vigyék, és vacsora után esti mesét kellett mondani, majd jó éjt puszit adni, álomra hajthatták a fejüket. Másnap jöttek az emberek, hogy miért nem hoztam több gyereket, mert több családnak nem jutott a busz gyerekből! Kolléganőimnek mondtam, hogy gyertek menjünk ki az állomásra, és a kolduló gyerekeket fürdessük meg, öltöztessük fel szép ruhába, és három nap múlva őket is ugyanilyen szeretettel vennék át tőlünk a családok, mert ennyitől ezek a félénk, sunyi kis koldus gyerekek megszépülnek!
Jó lenne megértenünk, hogy a szeretet jó befektetés, gyógyszer és kozmetikum! A bomba hír az, hogy van belőle bőven, nem drága, hisz Isten ingyen önti a szívünkbe! Az Isten adta "szeretetet" hatalmas kiszerelésben, használjuk otthon a családban, a munkahelyen, az élet minden területén, mert szebb, jobb, egészségesebb lesz általa nem csak a világ, hanem mi magunk is!
Szeretettel, 
Csaba t. 
Az egyik szombaton Jézus betért egy vezető farizeus házába, hogy nála étkezzék. Az ott tartózkodók figyelték őt. Akkor eléje állt egy vízkóros ember. Jézus megkérdezte a törvénytudókat és farizeusokat:
"Szabad-e szombaton gyógyítani? De azok nem válaszoltak. Erre ő megérintette a beteget, meggyógyította és elbocsátotta. Azután a jelenlevőkhöz fordult: "Ha valamelyiktek szamara vagy ökre szombaton kútba esik, nem húzza-e ki azonnal?" Azok semmit sem tudtak felelni neki.
Lk 14,1-6

Bővebben: 2017. november 2. - CsütörtökHalottak napja
Halottak napján, Jézus kezét fogva nézzünk szembe a halállal, és gondolkodjunk el azon, hogy lám mit mond Mesterünk az emberi élet végső dolgairól?
1. A halált Jézus nagyon komolyan vette! Nem csak megtiltotta a gyilkolást, más életének a kioltását, de ő maga is pl. Lázár sírjánál megrendül, sír még akkor is amikor tudja, hogy nemsokára ő maga fogja feltámasztani  a barátját! Jézus komolyan veszi az életet és a halált! Nekünk sem szabad vállrándítással, ócska viccekkel ezt a kérdést elütni! A gyermekeink, akárcsak a legtöbb fiúgyermek, szereti a harcias játékokat, puskával, karddal legyőzni, "megölni" az ellenséget! A gyermekvédelmi szolgálatunk kezdetén sok volt a házban a "pif- puf", a gyerekek az utcáról sok agresszívítást, durvaságot hoztak magukkal. Az elején próbáltam a lelkükre hatni, hogy se szóval, se gondolatban ne öljenek meg senkit se! Persze, hogy ez a "játékból megöllek", újból és újból előjött! Gondolkodtam, hogy hogyan tudnám velük megértetni, hogy gondolatban, játékból sem szabad senkinek a szenvedését, halálát akarni. Elkoboztam a puskákat, kardokat, fekvőtámaszt adtam annak kit akár verbális agresszión is kaptam, de azért áttörő eredményeket nem értem el. Végül egy alkalommal, mikor plébánosként temetésre kellett mennem, a ház leginkább harcias fiait összeszedtem, hogy jöjjenek ministrálni! Erdélyben nyitott koporsóval temetünk, a néni ott hervadozott a szemfedél alatt, a rokonok sírtak, és mi elvégeztük a temetési szertartást. A nagy vagányokat odatettem, hogy olvassák fel az olvasmányt, az egyetemes könyörgés kéréseit, majd kikísértük a testet a sírhoz, beszenteltük, és hazafelé megkérdeztem a fiúktól: "mit gondoltok, szabad-e a halállal viccelni, játszani? Hozzám bújtak és elmondták, hogy ők nem is gondoltak arra, hogy ilyen egy temetés, ilyen a halál! Azóta, hála Istennek, a dévai gyermekek háborúsdit nem játszanak, valahogy a generációk egymásnak elmondják, hogy mi itt ebben a házban nem "gyilkolunk" még játékból sem, így nincs Halloween, nincsenek halálfejek a pólókon, a falra felrakott plakátokon! Az élet szent, és nem csak a Teremtőnk drága ajándéka, hanem maga az Isten, hisz Jézus Krisztus mondta: ÉN VAGYOK az út, az igazság és az ÉLET!  
2. Jézus arra tanít, hogy van rosszabb, mint a testi halál! "Ne azoktól féljetek, akik a testet megölik, hanem azoktól, akik a testet is, a lelket is a kárhozatra taszítják! Igen, Jézus Krisztus nagypénteken valami nagyobbra, valami értékesebbre oda tudja adni az életét,  vállalja a halált, éspedig a kereszthalált! A testet Isten fel tudja támasztani, de a kárhozatba süllyedt embert nem tudja Isten visszahozni, mert a pokol kilincse belül van, és az aki a gyűlöletbe, az önpusztító bűnbe süllyed, az képtelen elfogadni Isten irgalmát, képtelen feltámadni a szeretetre, az életre! Igen, a bűnbe süllyedő ember önmagának teremti a poklot, tetteivel, életével önmagát taszítja a kárhozatba. Jézus ettől a végső haláltól véd bennünket, és hogy lássuk, milyen hatalommal bír a gyűlölet, az ellenségeskedés, a bűn az életünkben, vállalja a Golgota kínjait, vállalja a fizikai megsemmisülést! Mert nagyobb szeretete senkinek nincs, mint ki életét adja övéiért!
3. Jézus nagyon világosan  tanít a feltámadásról és az örök életről. Mesterünk nem csak beszél ezekről a nagyon fontos, egész földi életünket meghatározó igazságokról, hanem ő a maga halálával, feltámadásával, mint a feltámadottak első szülöttje bizonyítja tanítványainak, mindannyiunknak, hogy valóban létezik feltámadás! Hiszem, hogy Jézus húsvét hajnalán nem valami ócska trükköt mutatott be, hanem valóban azt mutatta meg, ami mindannyiunkra vár a halálunk után, éspedig a dicsőséges feltámadás! Ezért jelenik meg újból és újból a tanítványainak, enni kér és felszólítja őket, hogy tapogassák meg oldalán a sebhelyet, hogy lássák és hittel fogadják el, hogy valóban van feltámadás, örök élet!
Bár érezzük földi életünk esendőségét, a marék porból született létünk korlátait, mégis lelkünk mélyén mindannyiunkban ott van az örök élet utáni vágy, s bár mi rosszak vagyunk, mégis elhunyt szeretteinknek gondolkodás nélkül megadnánk a feltámadás lehetőségét, ha tehetnénk! Isten rosszabb lenne nálunk? Ő biztos nem! Isten örök szeretettel szeret bennünket, és ha az egész világ sóvárogva várja istengyermeki létének a kiteljesedését, akkor ezt egészen biztos, hogy Teremtőnk nagy - nagy szeretettel meg is fogja adni az ő gyermekeinek, teremtményeinek! Hogy ez milyen lesz? Nem tudjuk, csak azt, amit Mesterünk kinyilatkoztatott: Szem nem látta, fül nem hallotta, és emberi értelem fel nem fogja azt, amit Isten azok számára készített, akik szeretik őt! Igen, a szeretet, a jóság, a bölcsesség, az erényes tiszta élet és Istenünk mérhetetlen irgalma képessé tesz legyőzni a halált, s boldog örömmel átlépni az örök élet küszöbét, hol szeretteink már várnak! 
Testvéreim, ez a vigasztaló hit járja át szíveinket szeretteink sírhantjai mellett, bízzunk abban, hogy Jézus Krisztus elég hatalmas ahhoz, hogy ha megígérte nekünk az örök életet, akkor meg is fogja adni azt nekünk!
Szeretettel, 
Csaba t. 
Egy alkalommal Jézus ezt mondta a zsidóknak:
"Bizony, mondom nektek: Aki hallgat az én tanításomra, és hisz abban, aki engem küldött, annak örök élete van, és nem sújtja őt az ítélet, mert már átment a halálból az életbe. Bizony, bizony mondom nektek:
Eljön az óra - sőt már itt is van -, amikor a halottak meghallják az Isten Fiának szavát. Meghallják, és életre támadnak. Mert ahogyan az Atyának élete van önmagában, ugyanúgy megadta a Fiúnak is, hogy élete legyen önmagában. A Fiúnak hatalmat adott arra is, hogy ítéletet tartson, mert ő az Emberfia. Ne csodálkozzatok ezen! Eljön az óra, amikor a halottak meghallják az Isten Fiának szavát, és előjönnek sírjukból. Akik jót cselekedtek, feltámadnak és üdvözülnek; akik rosszat tettek, feltámadnak és elkárhoznak."
Jn 5,24-29