Bővebben: ISTEN A KÚT MÉLYÉNA cigánykaraván megállt az országúton egy tanya kútja mellett. Egy ötéves fiúcska kijött a tanyáról és tágra nyílt szemmel bámészkodott. Az egyik cigány különösen lenyűgözte a fiúcskát. Nagydarab ember volt, aki éppen akkor merített a kútból és oszlop-lábait szétvetve nagy kortyokban ivott a vederből. Ivás közben a friss víz keskeny ívben rácsorgott a rövid, dús és fekete szakállra, de az ember nem zavartatta magát, a nagy faedényt úgy tartotta a szájához, mintha csak egy csésze lett volna.

Bővebben: Véget ért Ferenc pápa történelmi iraki látogatásaMárcius 8-án, hétfőn befejeződött Ferenc pápa 33. nemzetközi útja, háromnapos apostoli látogatása annak az Iraknak földjén, melyet a Szentatya – miként fogalmazott – ezután mindig a szívében hordoz. A pápa repülőgépe magyar idő szerint 7 óra 54 perckor emelkedett a levegőbe Bagdadban, és délután egy óra előtt érkezett Rómába.

Bővebben: Nem hősnek kell lenni hébe-hóba, hanem tanúnak mindennap!Március 6-án délután a Szentatya Bagdadban a káld Szent József-székesegyházban mutatott be szentmisét. Homíliájában a jézusi bölcsesség követésére, a mindennapi alázatos, türelmes szeretetben megmutatkozó tanúságtételre buzdított, és arra is rámutatott, hogy Isten éppen gyengeségeinken keresztül teljesíti ígéreteit.

Bővebben: A bölcs titkos ládájaSok-sok évvel ezelőtt élt Indiában egy bölcs, aki azt mondta, hogy egy nagy titkot őriz egy varázs ládában, ami az élet minden területén sikeressé teszi, és ezért a világ legboldogabb emberének tartja magát. Sok irigy király ajánlott neki hatalmat és pénzt, még meg is próbálták ellopni a ládát, mind hiába. Minél jobban próbálkoztak a megszerzésével, annál boldogtalanabbak lettek, mert az irigység nem hagyta élni őket. Így teltek-múltak az évek és a bölcs egyre boldogabb lett.

Bővebben: 1817. március 2-án született Arany János1857-ben, Ferenc József és Erzsébet királyné magyarországi látogatása alkalmából a kormánypárti Budapesti Hírlap főszerkesztője – mások mellett – felkérte Arany Jánost egy üdvözlőbeszéd megírására. ..... Ekkoriban írta a "walesi bárdok" című balladát. Mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy Edward maga Ferenc József, a walesi bárdok pedig a magyar költők. 1863-ban az általa ugyanebben az évben indított Koszorú című lapban jelent meg először A walesi bárdok. A verset a cenzúra miatt nem sajátként, hanem egy óangol ballada fordításaként írta alá..... Keresztury Dezső: Arany János 

Alkategóriák